Héthavas gyermekei

Gál Elemér – Beke Sándor – Pásztó András: HÉTHAVAS GYERMEKEI
regényes történet

A múlt ködében megszólaló alaktól halljuk: „Kegyes Hold Anya, nem vagyunk hálátlan gyermekeid. Tisztán megőriztük, amit reánk bíztál, és megőrizzük unokáink részét. Nem vesszük el a szarvasok vizét, madarak gyümölcsét, mindent közösen használunk a nagy asztalon, és igazságosan osztozunk, ahogy azt sugallod nekünk. Nem viselünk fegyvert, de ruhánk hajtásában ott lapul az ideg, a nyílhegy, a nyíl röppenve száll, mint a sólyom. Lecsap, ahová célzunk.”

A kalandos történelmi események egy szerelmi történet köré fonódnak. Az ifjú vitéz, Zsögöd és a szépséges rabonbánlány, Csenge egymásra találása, szerelmük beteljesedése, az egymásért való aggódás és féltés egybeforr az áldozatvállalással, a megmaradás szolgálatával, a küzdésben való részvétellel.

Nem lenne valóságos a szerelmi történet, ha nem lenne egy harmadik szereplője is. Zándírhám főrabonbán unokaöccse, Ajnád, a gazdag, művelt úrfi is szerelmével ostromolja Csengét. Ajnád és Zsögöd, a szegény közvitéz között ellentét feszül, ám Zsögöd nagylelkűen megbocsát az életére törő Ajnádnak, akit a kor szigorú erkölcsi törvényei rákényszerítenek, hogy félreálljon. Kettőjük sorsa ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól, vérszerződést kötnek, csaták győztesei lesznek.

A kalandos történetben az emberi nagyság a nemzet érdeke alá rendelt áldozathozatalban nyilvánul meg. Hőseink a hegyek között élnek, és gazdag lelki kultúrájuk, keresztény hitet valló gondolkodásuk, életmódjuk eszményi magasságokba emeli őket. Követendő példaképpé válnak.

Az utolsó jelenetben mondja Csenge: „Zsögöd, csak azért ragyognak olyan szépen a csillagok, mert fényesre kalapáltuk sorsunkat, mi emberek. A mi álmainkat látjuk olyan szépnek, azért nézünk úgy a csillagokra, de azért is tettük oda föl a magasba, hogy a szép álmokat ne vegyék el tőlünk soha, míg emlékezünk.”

Ezt az emlékezést szolgálja ez a színjáték. Reményeink szerint megerősít, hogy rohanó, egyre arctalanabbá váló világunkban ragaszkodjunk hagyományainkhoz, történelmünk igazságaihoz, hogy megőrizhessük arcunkat.

Rendező: Beke Sándor

Zenészek:
BONYÁR JUDIT (ének, cselló, tilinkó), HŰVÖSVÖLGYI PÉTER (saz, bouzouki, koboz), OKOS TIBOR (furulyák, fulyara, brácsa), Okos Gergely (Dobok, gardon)
Két őr, íjászok, leányok, legények