Elől megy a nyelve - Berecz András mesemondó estje

A Kossuth-díjas Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe, hogy a ma embere is értse meg az öregek nyelvét, a maga boldogulására használja a régiek bölcsességét, becsülje a rá hagyott örökséget.

„Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai.” (Berecz András)

"Hogyan áll a televízióval? Manapság, amikor a magyar ember kirívóan sok időt tölt el a képernyő előtt, azt mondják: a televízió nem kedvez az olyasfajta műveltségnek, amelyet Ön is közvetít. Viszont ugyanez a televízió segít sokakhoz eljuttatni a Berecz-meséket… - Megkerülhetetlen, gigászi hatalomnak tartom. Azzal együtt nincs, és nem is lesz tévém." (forrás: Hajdú-bihari Napló, Fábián György 2011.)