Bécs in "C"

Joseph Haydn 1762-63 tájt írt lendületes, ragyogó, a legszebb Haydn-misék fantasztikus pillanatait idéző barokk ihletésű Te Deumával indítunk. A mű keletkezése egybe esik a később "pompakedvelő" jelzővel is illetett Esterházy Miklós József Eszterházára érkezésével, aki, megörökölvén a hercegi címet és vagyont, nemcsak hogy támogatásáról biztosította az udvari zeneszerző Haydnt, de azonnal tisztességes fizetésemelést is adatott a komponistának. Izgalmas belső szólista-állások, látványos fúgakezdemények, virtuóz, sőt villódzó szerkesztés, nagyszabású, székesegyházba illő, égbe törő kórustömbök jellemzik az alig 6 perces alkotást, mely méltó módon - és pompával - nyitja meg bécsi klasszikus estünket.

A folytatásban W. A. Mozart utolsó, 1788-ban befejezett 41. szimfóniája, a Jupiter (K 551) csendül fel, melyet e műfajban zeneszerzői összegzésnek is tekinthetünk technikai, érzelmi szempontból egyaránt. Maga az elnevezés - Jupiter - Johann Peter Salomon impresszáriótól származik, s nagy valószínűséggel komponistája már soha nem hallhatta előadás közben. A szórakoztató, ellenpontokkal gazdagon tarkított, mini kamara-betétekkel meg-megszakított lendületes külső alatt a darab nagyobb szabású összefüggései is látványosan építkeznek. A második tétel varázslatos hangszerelése, búcsúzú kürtszava mindenkit rabul ejt, a záró tétel pedig igazi szórakoztató, technikai remekmű. A szonáta formába ékelt, ellenpontozó szerkesztésből ki-kinövő fugato-részletek egy páratlanul izgalmas, s nem mellesleg a kortársak, közvetlen elődök hatását is nagyban tükröző, "mesterien csomózott" zenekari szövetben csúcsosodnak ki.

Egészen más karaktert, szinte egy külön világot képvisel hangversenyünk harmadik, ugyancsak meghatározó darabja, Beethoven monumentális C-dúr miséje. "Mindent megírtam benne, amit nem lehet szavakkal elmondani" - mondta a szerző az 1807 szeptemberében, ugyancsak Esterházy Miklós herceg rendelésére készült opuszról, mely nemcsak mint Esterházyné hercegfeleség névnapi ajándéka, de mint hagyományos bécsi klasszikus darab is, jócskán túlmutat eredeti célján. Helyenként szinte a későbbi Liszt-miséket idéző, széles érzelmi és dinamikai skálán mozgó, majdhogynem preromantikus hangulati síkokkal operáló felkavaró mű. A haydni barokk pompa, a mesteri mozarti pillanatok után hangversenyünkben az egyéniség, a "személyes én" beethoveni megnyilatkozása, annak megfelelő súllyal, méltósággal, bonyolultsággal - és megrázó, valamennyiünket felemelő, a szerzőtől megszokott hitelességgel.

Műsor:

J. Haydn: C-dúr Te Deum, Hob.XXIIIc:1

W.A. Mozart: Jupiter szimfónia, K.551.

Beethoven: C-dúr mise, op. 86.

Közreműködik:

Rendes Ágnes, Bódi Marianna, Biri Gergely, Antóni Norbert – ének

Kodály Kórus Debrecen

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Szabó Sipos Máté