Aranyosi Péter, Csenki Attila, Kőhalmi Zoltán, Mogács Dániel

Badár Sándor

A bakterházból indult, és bár az óta a pálya már nem kötött, mégis szinte mindenki humor vonalról ismeri. Többszöri átszállás után a sín-házból végül a Dumaszínházba érkezett, ahol segített letenni a talpfákat. Improvizatív humorista és karakterszínész, aki többrendbeli mozifilm-Szőkítéssel, illetve a szentesi humormaffia tagjaként, poénszervezetben elkövetett, folyamatos viccelődéssel vádolható. Karrierjét mindig is nagyban befolyásolta az állatokhoz fűződő viszonya, így a Boldog lovak mellett Papírkutyákat, egy Citromdisznót, sőt, még egy Vattatyúkot is Kontroll alatt kellett tartania, mielőtt megérintette volna A média diszkrét bája. Manapság hivatásszerűen beszél Badárságokat, és nem panaszkodik, hiszen már a mesebeli Afrika is behódolt neki. Ellenáll az idegen nyelveknek, pedig már egy olasz teleshop-nyelviskolát is elvégzett.

Csenki Attila

Adrenalinfüggő, pacalsaláta-alkotó szülők gyermekeként Kiskunfélegyházáról indult el szerencsét próbálni előbb az egyetemre, aztán Angliába. Később a régiség-kereskedelem, majd a hivatásos humor felé fordult.

A bulvármagazinok és Cirmi cica, mágikus hengerrel felvértezett réme, akit az újságírók csak úgy emlegetnek: A humorista, akinek a nevét nem ejtjük ki!.

Örök lázadóként szabotálta a névrokonok klubját, felfedezte a szocreál-szellemvárost, és bátran kritizálta a kommandós mosógépszerelőket. A polgárpukkasztás nála becsületbeli ügy, szívesen tágítja a határokat, miközben szakértője lett a terhes szakirodalomnak is.

Bőrpuff-varró realista, az örök felháborodott vidéki, aki a Mónika showba nem jutott be, a Humorfesztivál döntőjébe viszont igen. India szakértő, a csenkizmus, mint vallási eszmerendszer megalkotója, tehetség-kutató.

Kőhalmi Zoltán

Ibicsoki Zoltán, meteorbecsapódás-emlékhely, gesztenyével megdobált menyasszony, toló uszály, szotyi-vonal. Aki szereti a stand-up comedy műfaját, annak az előző kifejezések olvastán minden bizonnyal beugrik a Dumaszínház egyik legnépszerűbb humoristájának neve.

Ahogy szülővárosában, Szentesen sokan ismerik, Kőhalminé Zolika azonban nem a dumaszínpadon kezdte a pályát. A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett, pályaelhagyó építészmérnök valójában sosem akart kiállni és beszélni, jól érezte magát a háttérben. Szerencsére, mégis megpróbálta.

A szomorú bohóc nem is olyan szomorú, hiszen háromgyermekes, boldog családapa és férj, Humorfesztivál-győztes, a műfaj egyik legrutinosabb képviselője. Nem politizál, nem beszél celebekről és nem káromkodik. Sikeres saját estje után a Showder Klub speciális adásában, elsőként készíthetett önálló adást.

Mogács Dániel

Színésznek készült, és ennek ellenére az is lett. Gyerekként talán ő volt az egyetlen, aki szerette volna E.T.-t valóban a Földön kívül tudni. A művészet nem csak szívügye, de genetikailag kódolt öröksége is.

Paranormális állatbarát, vagyis magyar származású mentalisták és látványos természetfilmek főhőseinek hiteles megformálója, aki sokáig távolságtartóan méregette a duma-színpadot, mielőtt magáévá tette.

Örül, hogy van társadalom, mert tudja kritizálni.

A magyar színházi kabaré újraélesztésén munkálkodó színész, humorista, rendező, mester-bábos. Brendon, a susogós mackó rendezője, mozgatója, hangja, a Kétfarkú Kutyapárt ex-polgármesterjelöltje, Dr. Mogács, a frissen megválasztott Köztársasági Elnök valóságos alteregója. A Munkaügyek Jóbejtje.

Az önálló estjének szereplője. A fiának az apja. Az anyjának a gyermeke. A kutyájának gazdája.