Zsuráfszky Zoltán

Művészeti igazgató.

1956-ban született, Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc-tagozatának elvégzését követően az Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán főiskolai diplomát szerzett.

A '80-as évek elejétől 1991-ig a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. 1984 őszén több táncos barátjával megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, később a Folklór Egyesületet. 1991 óta a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója. Irányítása alatt az együttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épül. A hazai hivatásos és amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott. 1980-tól rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban. Jelenleg az ország egyik legnagyobb hivatásos együttesének, a Honvéd Táncszínháznak művészeti vezetője.

A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigányfolklórral, anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Táncosztályának archívuma őrzi. Koreográfiai művészetében e hatalmas - és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított - eredeti néptáncanyagból építkezik. Több színházi produkció (Budapesti Kamaraszínház, Pesti Magyar Színház, Egri Gárdonyi Színház, Katona József Színház) koreográfusa.

Az utóbbi évek legjelentősebb, egész estét betöltő táncszínházi produkciói, amelyeknek koreográfusa és rendezője:

"Csárdás, A kelet tangója..."
"Fekete- piros tánc"...
"Monarchia" (Népek táncai produkció)
"Élő Martin Archívum" darabjai:
- Kalotaszeg,
- Szatmár,
- Mezőség,
- Bonchida háromszor
"Csipkerózsika" (mesejáték)
"Tündérmese" (mesejáték)
"Drakula" (Táncjáték felnőtteknek)
"Boldog emberek" (Móricz művek táncos adaptációja)
"Gipsy Spirit" (A cigányság tánckultúrája)
"Boldogasszony vendégség" (Szegedi Szabadtéri Játékok 2006)
"Benyovszky" (Táncjáték a Ghymes Együttessel, Szegedi Szabadtéri Játékok 2008)
"Ballada" A halálra táncoltatott lány, (színházi bemutató 2008, amerikai filmprodukció 2010)
"A Tenkes kapitánya" zenés, kalandos táncjáték (MüPa, 2009. november 12.)
"Dózsa" (Tánckrónika Dózsa György tetteiről, Szegedi Szabadtéri Játékok 2010)

Komolyzenei művek rendező- koreográfusa:

"Makrokozmosz" (Táncköltemény Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
című művére)
"Metamorfózisok" (Táncköltemény Kodály: Felszállott a páva - variációk magyar népdalra című művére)
Orff: "Carmina Burana" (rendező-koreográfus)
Tolcsvay-Bella: "Testamentom" (rendező- koreográfus)

A Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Együttes közösen több egész estét betöltő nagyszabású

produkciót hozott létre és mutatott be, melyekben vezető koreográfusként vett részt (Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom, Duna Rapszódia, Egri csillagok, valamint Szörényi Levente: az "Árpád népe" c.misztikus opera, illetve a Jubileumi "István a király" rockopera koreográfusa.

Jelentősebb koreográfiái:

"Betyárok" c. táncjáték (rendező-koreográfus) "Párhuzam" (koreográfia)
"Egy mondat a zsarnokságról" (koreográfia, 1982. Illyés Gyula versére)
"Hidegen fújnak a szelek" (koreográfia, zene: Muzsikás Együttes)
"Ősz az idő" (koreográfia, ifj. Csoóri Sándor zenéjére)
"Szerelmi varázslások" (népszokás-feldolgozás)
"Rókatánc" (koreográfia)
A Keleti Táncvihar c. műsorban: "Szatmári csapás és friss" (koreográfia, finálé)


Díjai:

1985 Év táncosa-díj
Népművészet Ifjú Mestere
1989 Magyar Művészetért Díj
1993 Harangozó Gyula Díj
2002 Érdemes Művész
2005 Év koreográfusa-díj
2006 Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje
2010 Kiváló Művész