Program

UMZE Kamaraegyüttes: Szóban, hangban

Énekelt és beszélt szó, két fél-szcenírozott zenés színpadi műben négy női sors. Láng István 1988-89-ben, Bächer Iván Oszkár című színművére komponálta TV-operáját, amely most kerül először koncerttermi közönség elé. Tihanyi László, aki egyben az est karmestere és az UMZE felkérésére folytatja zenés-színházi műveinek sorát.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Leírás
Alkotók, szereposztás
Képek, videók

UMZE Kamaraegyüttes: Szóban, hangban

Műsor:

Láng István: Bekerítve – TV opera Bächer Iván ‘Oszkár’ című színműve alapján – koncerttermi bemutató
Tihanyi László: Arabesque – semi-opera – ősbemutató

Közreműködik:
Molnár Piroska – próza
Meláth Andrea – szoprán
Molnár Anna – mezzoszoprán
UMZE Kamaraegyüttes
Rendező: Hojsza Henrietta
Vezényel: Tihanyi László

Énekelt és beszélt szó, két fél-szcenírozott zenés színpadi műben négy női sors. Láng István 1988-89-ben, Bächer Iván Oszkár című színművére komponálta TV-operáját, amely most kerül először koncerttermi közönség elé. Tihanyi László, aki egyben az est karmestere és az UMZE felkérésére folytatja zenés-színházi műveinek sorát, így ír készülő új művéről: Elvira, aki fiatal apácaként olthatatlan szerelemre lobbanva engedett Don Juan csábításának, majd megszülte az ekkor fogant gyermeket, élete utolsó, magányos napjait tölti a kolostorban, ahová elmenekült a megszégyenülés elől. Szerelméhez egykor írt verseit olvasgatja, lassan elhomályosuló elmével írja elvesztett gyermeke és önnön tragikus sorsán merengő naplóját. E két életszakasz keveredik a műben, ahol a fiatal, szerelmes apácát énekesnő, a kiüresedett életből távozni készülő, idős apácát prózai színésznő személyesíti meg. A lírai szerelmet és az önsanyargató tépelődést Fellegi Melinda mély empátiával formálta librettóvá.

Hojsza Henrietta

Rendező

Ajánlatunk

Jegyvásárlás

Spartacus

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.

Jegyvásárlás

Leánder és Lenszirom

Leánder, a kobold és Lenszirom királylány története sok varázslattal, megtörhetetlennek tetsző átokkal tarkított, fordulatokban gazdag, igazi jó mese. Szilágyi Andor mesejátékából Szöllősi Barnabás írt librettót; Tallér Zsófia Erkel-díjas zeneszerző az Operaház felkérésére komponált igényes, kifejező és szórakoztató zenéje pedig nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is élvezetessé teszi ezt az új magyar meseoperát, amely a 2015-ös szenzációs ősbemutatóból, reméljük, egyszer klasszikussá válik.