TÁNCÓRÁK - Rózsavölgyi Szalon
Mark St. Germain amerikai drámaíró 2014-ben írott romantikus és szellemesen szórakoztató színműve – azon túl, hogy ajtót nyit az autisták világára –egyben elgondolkoztat is: mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. július 11. szombat, 20:30
Mark St. Germain: Táncórák
Senga és Ever szomszédok. Még sosem találkoztak. Mindketten bezárkóztak saját világukba. Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, önmagukkal is szembesülnek, s érzelmekből szintén „leckéket vesznek”. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek.
Mark St. Germain amerikai drámaíró 2014-ben írott romantikus és szellemesen szórakoztató színműve – azon túl, hogy ajtót nyit az autisták világára –egyben elgondolkoztat is: mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma.
Senga: Ullmann Mónika
Ever: Józan László
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Cselényi Nóra
Dramaturg: Hárs Anna
Fordító: Hárs Anna
Rendező: Dicső Dániel
Az előadást 12 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Az előadást egy részben játsszuk, hossza kb. 100 perc.
Esőnap: 2020.07.12. (V) 20.30
Ajánlatunk
Gioachino Rossini A sevillai borbély Nyelv: magyar Felirat: magyar, angol
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre…
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb…
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!