Stravinsky: Orfeusz / Bartók: A fából faragott királyfi
Orfeusz az egyik legösszetettebb mitológiai hérosz, aki lantjával képes volt befolyásolni a természet rendjét. Még az alvilág őrzőit is meg tudta babonázni, hogy alászállva megkereshesse halott szerelmét, Euridikét. Ám a feltételt, mellyel felhozhatta volna az élők közé, nem tudta teljesíteni, mivel nem állta meg, hogy a kivezető úton ne nézzen hátra a kedvesére.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. február 8. péntek, 19:00
Balázs Béla történetében a két fiatal szerelme csak nagyon komoly küzdelmek árán teljesedhet be. A Tündér varázslatával a természet erői állják útjukat, hogy mindaddig ne lehessenek egymáséi, míg meg nem tisztultak a sok talmi külsőségtől, azoktól, amelyek eltakarják igazi értékeiket. Bartók zenéje filozofikus szintre emeli ezt a tanulságos mesét, amelyben a fájdalmas önmagunkba nézés útján juthatunk el a legtisztább szerelem eszményéhez.
A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Stravinsky: Orfeusz
Orfeusz: Horváth M. Gergő
Euridiké: Hortobágyi Brigitta
A halál angyala: Zsadon Flóra
Hadész: Tarnavölgyi Zoltán
Fúriák: Hajszán Kitti, Szarvas Krisztina, Tóth Andrea
Továbbá: Czár Gergely, Csetényi Vencel, Fehér Laura, Kiss Róbert, Markovics Ágnes
Bartók: A fából faragott királyfi
Királyfi: Czár Gergely
Királylány: Szarvas Krisztina
Tündér: Hajszán Kitti
Fabáb: Finta Gábor
Továbbá: Csetényi Vencel, Fehér Laura, Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Májer Gábor, Markovics Ágnes, Tarnavölgyi Zoltán, Tóth Andrea, Zsadon Flóra
Zene: Igor Stravinsky / Bartók Béla
Videó: Zengo
Ajánlatunk
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
Giacomo Puccini Best of Puccini Nessun dorma áriaest és [szkikki] 2.0
Mi történik, ha egy hatalmát féltő, a földi örömöknek ellenállni képtelen fejedelem, egy feslett erkölcsű, bosszúszomjas, manipulatív nő és egy…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!