PERGOLESI: Stabat Mater, HAYDN: Stabat Mater / Oratóriumbérlet

Az 1790-es években Bécsben Mozart egykori tanítványa, Joseph von Eybler négyszólamúvá - azaz négy énekes szólistára és négyszólamú kórusra - írta át az eredetileg csupán szoprán- és altszólóra és vonósokra írott partitúrát, egyben jelentősen megnövelte a közreműködő zenekar létszámát. A hangszerelésen további változtatásokat végzett Ignaz Ritter von Seyfried, majd néhány évtizeddel később Otto Nicolai is. Így született meg az a rendkívüli változat, amely előadásunkban Magyarországon most először lesz hallható.
Joseph Haydn valamikor az 1750-es években, feltehetőleg Bécsben ismerte meg Pergolesi Stabat Materét, amely mű egész életére óriási hatást gyakorolt: nemcsak a vokális, hanem a szimfonikus Haydn-életmű szinte minden f-moll hangnemű pillanatában kimutatható Pergolesi hatása. Amikor 1767-ben megírta saját Stabat Materét, elsősorban Pergolesi műve szolgált számára mintául. E Haydn-partitúráról Johann Adolph Hasse is méltató levelet írt, amelyre Haydn egész további életében nagyon büszke volt. Ugyanakkor a Stabat Mater - elsősorban párizsi előadásai által - egyike volt Haydn azon kompozícióinak, amelyek megalapozták szerzőjük európai hírnevét.

Koncertünk a Les deux Stabats ("A két Stabat") címet viseli: az 1780-as években így hirdették azokat a párizsi templomi hangversenyeket, amelyeken Pergolesi és Haydn Stabat Materei egymás után, egy este voltak hallhatóak. E koncertek korabeli népszerűsége egészen rendkívüli volt, s bár a rendezők mindent megtettek, hogy további olyan "kortárs" Stabat Matereket találjanak, amelyek e műsorba illeszthetőek, egyedül Haydn műve volt képes tartósan megőrizni népszerűségét a nála 41 évvel korábban született, zseniális Pergolesi-opus mellett. Mai műsorunkkal a forradalom előtti utolsó évtized e párizsi koncertjeinek emlékét és hangulatát kívánjuk megidézni a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben." (Vashegyi György)