PERÉNYI 70 - Dvořák / Schumann ( Concerto Budapest & Perényi Miklós )
Perényi 70
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. január 6. szombat, 19:30
Dvořák Az erdő csendje, op.68
Dvořák Rondó csellóra és zenekarra, op.94
Schumann Csellóverseny, op. 129
--- szünet ---
Dvorak IX. "Újvilág" szimfónia, op.95
Közreműködik Perényi Miklós - cselló
Vezényel Keller András
"A zenei megszólalásnak az az eszménye született újjá, amelyet a platóni ideák honából Pablo Casals hozott emberlakta földünkre... Ez a hang a semmiből érkezik, és ahogy kiteljesedik, az egész világegyetemet átfogja..." Ezekkel a szavakkal magasztalta egykor Perényi Miklós művészetét a nagy kritikus, Kroó György, és a cselló szerény zsenijének játéka azóta is mindmáig hasonló elragadtatást vált ki az ily emelkedett megfogalmazások terén talán kevésbé fantáziadús hallgatók tömegéből is. A csodálatos muzsikus 70. születésnapját köszönti ez a program, amelynek túlnyomó részét Antonín Dvořák három szerzeménye alkotja majd. Az erdő csendje eredetileg egy négy kézre írt zongoraciklus ötödik darabja volt, de a szerző utóbb átírta csellóra és zenekarra (illetve csellóra és zongorára is). Dvořák g-moll rondójának viszont eredetileg is az emberi hangot tán legjobban megidéző cselló volt a főszereplője, igaz, elsőre még zongorakísérettel. Az első koncertrészt záró kompozíció, Robert Schumann kései a-moll Csellóversenye Perényi Miklós repertoárjának meghitt darabja: a nem látványosan hálás versenymű az ő előadásában mindig ámulatba ejtően gazdagnak bizonyul. A szünet után felhangzó Dvořák-szimfónia, az Újvilág megszólaltatásával Keller András és zenekara újabb ajándékkal szolgál ezen az ünnepi koncerten - a közönség számára.
Ajánlatunk
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Ajánló
Wolfgang Amadeus Mozart Così fan tutte
Marius Petipa - Sir Peter Wright - Sir Frederick Ashton / Pjotr Iljics Csajkovszkij CSIPKERÓZSIKA Mesebalett három részben
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!