Orfeo Napok I. – J. S. Bach egyházi kantátái

Az est keretében 5 ilyen kantáta, és egy motetta szólal meg: az első mű, a BWV 150-es jegyzékszámú Nach dir, Herr, verlanget mich Bach egyik legkorábbi fennmaradt kantátája, valószínűleg még 1707 körül, Arnstadtban keletkezett.  (Valószínűleg igaz a legenda is, mely szerint Johannes Brahms számára e mű utolsó tétele adta az ötletet utolsó, 4. (e-moll) szimfóniájának chaconne-formában írt zárótételéhez.) Ezután egy-egy szoprán- és basszus-szólókantáta, a méltán híres Ich bin vergnügt mit meinem Glücke BWV 84 és a talán még híresebb Ich will den Kreuzstab gerne tragen BWV 56  lesz hallható Kovács Ágnes (szoprán) és Thomas Dolié (basszus) előadásában. E két mű a keresztény lélek egy-egy monológja, melyek a földi élet halálig tartó nyomorúságának ábrázolása mellett az örök életre való vágyakozást helyezik a gondolati középpontba.

A szünet után egy gyönyörű dialógus-kantátában a szoprán és basszus-szólista immár együtt is énekelnek: a BWV 57-es jegyzékszámú Selig ist der Mann Jézus (basszus), és a halálra készülődő keresztény lélek (szoprán) beszélgetését ábrázolja, a lutheránus hagyomány szerint a Vőlegény (Jézus, azaz basszus) és Menyasszony (Lélek, azaz szoprán) közeli újratalálkozásának örömünnepeként felfogva a földi életből való távozást. A BWV 159-es jegyzékszámú Sehet, wir gehn hinauf gen Jerusalem Krisztus (basszus) Virágvasárnapon elmondott szavaival kezdődik – ebben a műben kapnak először szerepet az alt és tenor szólisták is, akik itt Krisztus követőiként mutatkoznak be: az Evangéliumból tudjuk, hogy ők akkor nem igazán értették Krisztus mondanivalóját… – , majd Bach egyik legcsodálatosabb basszus-áriájával (Es ist vollbracht!) fejeződik be. Koncertünket a BWV 118-as jegyzékszámú O Jesu Christ, meins Lebens Licht című motettával zárjuk, mely sorszámát tekintve azért került (tévesen) a kantáták közé, mivel partitúrájában az énekszólamok mellett domináns a zenekar szerepe is. Bach itt Martin Behm 1610-ben írott nagyszerű lutheránus himnuszának szövegét dolgozza fel (úgy, hogy a himnusz szövegét az Ach Gott, wie manches Herzeleid c. korál dallamára illeszti), e kompozíció 1736-37 körül, egy gyászszertartásra született.  A koncert közel három évtizedet fog át Bach páratlan vokális életművéből, ezúttal döntően az énekes szólistákat kiemelten foglalkoztató kantátákkal a középpontban.

Műsor:

Johann Sebastian Bach:
Nach dir, Herr, verlanget mich BWV 150
Ich bin vergnügt mit meinem Glücke BWV 84
Ich will den Kreuzstab gerne tragen BWV 56
szünet
Selig ist der Mann BWV 57
Sehet, wir gehn hinauf gen Jerusalem BWV 159
O Jesu Christ, meins lebens Licht BWV 118

Közreműködik:

Kovács Ágnes - szoprán
Bárány Péter - kontratenor
Márton Komáromi - tenor
Thomas Dolié - basszus

Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
Koncertmester: Paulik László
Vezényel: Vashegyi György