nőNYUGAT
A Nyugat mögött álló, küzdő, mosolygó és szenvedő asszonyok portréja a Bíró Kriszta által válogatott és szerkesztett szöveg.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. január 24. péntek, 19:00
Bíró Kriszta: nőNyugat
Az irodalomórák árnyékából nőtte ki magát a NőNyugat. Magyartanárainktól sokat hallottunk Kosztolányi, Babits, Ady szerelmi lírájáról, Karinthy lehengerlő humoráról, Móricz egyszerű írásairól, a Nyugat generációjának irodalomtörténeti jelentőségéről. Arról azonban ritkán esett szó, hogy e nagy írók milyenek voltak magánemberként. Tudták-e például, hogy Szabó Lőrinc egyórányi beszélgetés után odaajándékozta jegyesét Babitsnak, az asszony háta mögött? Vagy hogy Móricz első felesége öngyilkos lett, mert nem bírta elviselni férje hűtlenségét? Számtalan feleség mondott le élete álmáról, hivatásáról, hogy férje zsenialitásának szolgálatába álljon – és számtalan férfi pusztult bele abba, ha felesége nem ezt tette.
A Nyugat mögött álló, küzdő, mosolygó és szenvedő asszonyok portréja a Bíró Kriszta által válogatott és szerkesztett szöveg, melynek létrehozásáról, megvalósításának okairól így vall:
"A valóság sokkal bonyolultabb és izgalmasabb. Nem jobb vagy rosszabb, csak sokkal több rétege van, mint amit ismerünk. Nem rehabilitálni akartam őket, hanem megtudni, hogy milyen indíttatásból cselekedtek, hogyan gondolkodtak.” „Nem tudnak ezek a nagyok, csak eltiporni - fölemelni soha. - Nagy tömegért dolgoznak - alkotnak - egyénért nem. Legközelebb van az asszony hozzájuk, azt teszik először tönkre. És hogy meg vannak lepve a tönkrement asszonyon! Ők csodálkoznak a legjobban. Dögök. Kutyák! De üres az élet nélkülük."
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt Ferencnek A walkür partitúrájáról. A Rajna kincse felvezetése után a Wotan gyermekeinek tragikus szerelmét feldolgozó operával veszi kezdetét a szűkebben vett drámai trilógia.
Ajánló
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk.
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!











