NEMZETI FILHARMONIKUSOK Zenekari Akadémia zárókoncert

Dohnányi Ernő: Ruralia hungarica, op. 32
Kodály Zoltán: Fölszállott a páva – változatok egy magyar népdalra
***
Bartók Béla: Concerto zenekarra, BB 123, Sz 116

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Az est első száma Dohnányi Ernő 1923-ban írt Ruralia hungarica című, héttételes zongoraciklusának egy évvel később keletkezett zenekari változata, amelyben a zeneszerző az eredeti alkotás öt tételét használja fel. A mű ritkaság Dohnányi pályáján, mivel benne a német romantika bűvkörében nevelkedett alkotó eredeti magyar népzenei dallamokat dolgoz fel. A szimfonikus darab máig tartó sikerét a változatos melodikus anyag és a bravúros hangszerelés garantálja.
Willem Mengelberg 1937-ben nagyszabású kompozíció megírására kérte fel Kodály Zoltánt. Variációi témájául a régi magyar népdal alapvető sajátságait, a kvintváltó szerkezetet, a szabályos pentaton dallamvonalat és a parlando–rubato előadásmódot is példázó Fölszállott a páva kezdetű népdalt választotta. A tizenhat változat során a zenei karakterek páratlan gazdagságban tárulnak fel a hallgató előtt, hogy végül a népdaltéma diadalmas visszatérése „a szegény rabok szabadulásának” reményét hirdesse.
Az 1943-ban Serge Koussevitzky felkérésére írt zenekari Concerto bemutatását a legavatottabbra, magára a szerzőre bízták, aki a bostoni premieren ezt írta: „E szimfóniaszerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza. A virtuóz hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato-szakaszaiban jelenik meg (rézfúvó hangszerek), vagy a zárótétel főtémájának perpetuum mobileszerű futamaiban (vonósok) és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, briliáns passzázsokkal.” Amiről Bartók szemérmesen hallgat: az amerikai emigrációban keletkezett mű a hazaszeretet, a fájdalmas honvágy megindító dokumentuma – erről tanúskodik a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című operettdal parafrázisát tartalmazó negyedik tétel.