MU Színház - FÜGE: karamazov
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült. Azóta fölröppent pár kósza hír a társalgási lapokban furcsa szemtanúkról, akik látták a híres orosz írót.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 29. hétfő, 19:00
N.N. felcsernő szavai alapján 1905-ben a pétervári Csernisev hídnál járt. 1912-ben R.R. bárónő lakásán egy spiritiszta szeánszon tette tiszteletét. Legközelebb az 50-es évek elején látta Sztálin tolmácsának felesége, akit Dosztojevszkij állítólag arra utasított, hogy fojtsa vízbe gyermekét. 2012 tavaszán bukkant föl legutóbb, a Blaha Lujza téri 4-6-os megállóban, ahol épp a BKV ellenőrök próbálták megbüntetni az öreg orosz bliccelőt. Ekkor fiatal színészek vették védelmükbe a furcsán ismerős öregurat, aki a szemtanúk szerint nagyon rossz állapotban volt.
Az aggódó színészek ezután kórházba vitték Dosztojevszkijt. Egy tapasztalt pszichiáter vette kezelésbe, aki eltiltotta a játékgépektől, és azt javasolta, terápiás jelleggel kezdjen el újra írni, valami különlegeset, valami mást, mint a régi művei. Azóta a gyógyult szerző hálából adaptálta a színészeknek Karamazov testvérek című, utolsó nagyregényét…
Utazol egy körülbelül negyvenötezer pudos villamoson. Futnak alattad a verszták. Csak bámulsz ki bután a fejedből, nézed a nyírfák táncát a végtelen sztyeppén. A Blahán fölszáll az ördög. Olyan másfél rőf. Jön és néz. És tudod, hogy megfog. Mert nincs jegyed. Egy pópával is megtörtént ez. Aztán elment, és nem találták. De végül megtalálták. Így jár az, aki nem halt meg, de még él.
F.M Dosztojevszkij regénye alapján írta: Faragó Zsuzsa, Laboda Kornél és az előadásban játszó színészek
Dmitrij Karamazov: ADORJÁNI BÁLINT
Ivan Karamazov: OROSZ ÁKOS
Aljosa Karamazov: LAZÓK MÁTYÁS
Fjodor Karamazov, Szmergyakov: JANKOVICS PÉTER
Rendező: LABODA KORNÉL
Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA
Dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA
A dramaturg asszisztense: BÍRÓ BENCE e.h.
A rendező munkatársa: JUHÁSZ GABRIELLA
Verseket fordította: SZÁLINGER BALÁZS, HERCSEL ADÉL
Dalok: OROSZ ÁKOS, LAZÓK MÁTYÁS, JANKOVICS PÉTER, ADORJÁNI BÁLINT
Sajtós: HERCSEL ADÉL
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, EJI, FÜGE, MU Színház
Az előadás létrehozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Radina Dace / Pjotr Iljics Csajkovszkij KISHATTYÚK TAVA Gyerekelőadás óvódásoknak és kisiskolásoknak
Ajánló
Giuseppe Verdi TRAVIATA Opera két részben, olasz nyelven, magyar, angol felirattal
Giuseppe Verdi AIDA Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!