Móser Ádám – Kovács Márton: Gyimesi | Trio Sordini
Közreműködik:
Móser Ádám - harmonika, kaval
Kovács Márton - hegedű, ének
Gyulai Csaba - gadulka, daf
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 4. csütörtök, 20:00
A koncert első felében Móser Ádám és Kovács Márton duója lép színpadra. Móser Ádám kompozícióiban olyan kortárs gyimesi kamarazenét alkotott meg, amely minduntalan az autentikus gyimesi népzene fordulatait idézi, szerkezetében mégis egészen más alapokon nyugszik. Motívumaiban Zerkula, Halmágyi vagy a Tímár testvérek muzsikája hallható, a darabok azonban olykor a szabadon áradó, improvizatív, máskor pedig a repetitív, kortárs kamarazenéhez állnak közel. A duó tagjai sok évnyi népzenei múlttal a hátuk mögött vetették bele magukat az improvizatív kamarazene világába.
A koncert második felében hallható Trio Sordini néhány évvel ezelőtt született, amikor három, színházi berkekben is otthonosan mozgó muzsikus arra gondolt, hogy a Mohácsi János rendezte színdarabokban általuk megszólaltatott hangokat, ritmusokat, dallamokat önálló életre hívják. Úgy gondolták, hogy a különböző eredetű hangfüzérek egy-egy színházi előadás rendszeréből kiszakítva egymással is kapcsolatba kerülhetnek, és további szövevényes történeteket mesélhetnek mind a muzsikusok, de még inkább a hallgatóság számára. Az idő múlásával pedig mind több új dallam, ritmus bukkan fel a Trio Sordini olykor végtelennek tűnő hanglabirintusában. Kompozíció és improvizáció, utazás mindenhonnan mindenhová. Kovács Márton szerzeményei mellett Móser Ádám darabjai szólalnak meg, amelyek a trió Bp. Folk című lemezén is szerepelnek.
Az asztalfoglalás a jegyvásárlás során automatikusan megtörténik.
Páratlan számú ülőhely foglalásánál előfordulhat, hogy az asztalt meg kell osztania másokkal.
Vacsoravendégeinknek 19 órai érkezést javaslunk.
Az asztalfoglalásokat legkésőbb 20 óráig tudjuk fenntartani!
Telefon: +36 1 216 7894
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
Ajánló
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!