"Miért hagytuk, hogy így legyen?"
Zenés színházi est
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. május 22. péntek, 19:00
Miért és hogyan történhetett, hogy a rendszerváltáskor a többi közép-európai országhoz képest jó helyzetből induló Magyarország relatív helyzete mára ott tart, ahol. Tarthatnánk máshol is? Mennyire múlt ez rajtunk? Kik lehetnek ezért a felelősök? Mit kellett volna, illetve a jövőben mit kellene másképp tenni? Nehéz kérdések. Hol keressük a választ? A történelemben? Az irodalomban? A zenéinkben? Kérdezzünk meg másokat, hozzáértő szakembereket?
Mi elsősorban az irodalom és a zene segítségével járjuk körül a témát, de készítettünk hozzá interjúkat is. Ezekből rövid részletek is szerepelnek majd a műsorban. Aztán mindenki viheti magával tovább a megmaradt kérdéseket, megoszthatja másokkal a saját válaszait.
A névsor, akikkel interjúk készültek az alapkérdéshez kapcsolódóan: Ascher Tamás, Bod Péter Ákos, Iványi Gábor, Kéri László, Kiss Judit Ágnes, Lannert Judit, Lengyel László, Mikecz Dániel, Radnóti Sándor, Romsics Ignác, Sz. Bíró Zoltán, Parászka Boróka.
Az interjúkkal összecsengő versek, próza- és tanulmányrészletek adják az este irodalmi anyagát, Adytól Petrin át Tóth Krisztináig, Máraitól Bibón át Esterházyig. A szöveg véglegesítésében két tapasztalt irodalmár segített: Várady Szabolcs Kossuth-díjas költő, a Holmi egykori szerkesztője és Bognár Róbert József Attila-díjas műfordító, a Mozgó Világ volt főszerkesztő-helyettese. A zenei segítő Kéménczy Antal, a Pintér Béla és Társulata zenei vezetője. Olyan dalok hangzanak el, amelyek megidézik a rendszerváltás előtti és utáni kor hangulatát, továbbá megszólalnak mai fiatal szerzők művei is. Kéménczy pedig új zenéket is komponál erre az alkalomra.
Előadja: Schlanger András
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
Ajánló
„Hivatalos” évadnyitó előadásán nagyszabású művekkel várja a klasszikus zenei koncertek rajongóit az OPERA Zenekar.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
