Mennyekbe vágtató prolibusz
Fenn nyilaló robogás. Lenn ellankadnak a léptek. Ó, mit akartam mondani ezzel? Mit tudom én már!
Ködből kelnek a szók, gyorsabban a gondolatoknál; mondatok összeszövődnek, a semmit fogva az űrben.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. június 9. szerda, 19:00
Fekete Ernő Weöres Sándor-estje
A Katona József Színház vendégjátéka.
Fenn nyilaló robogás. Lenn ellankadnak a léptek. Ó, mit akartam mondani ezzel? Mit tudom én már!
Ködből kelnek a szók, gyorsabban a gondolatoknál; mondatok összeszövődnek, a semmit fogva az űrben.
„Fekete Ernő, aki egy évtized óta készült önálló estjére, úgy ölti egy órán át a verseket, versrészleteket, hogy az első pillanattól az utolsóig ámulnunk kell a költő műveinek keresetlen egyszerűségén, mely a legmagasabb rendű, gyönyörű nyelvi-bölcseleti kigondoltság is. Lefegyverző természetességgel áramlik a monodrámaszerű összeállítás, pedig – kevés kivételtől eltekintve – nem Weöres legjelentékenyebb vagy legismertebb költeményei kaptak helyet. S mégis az a benyomásunk: sem a poéta, sem tolmácsolója nem téveszt el egyetlen szót sem. Nagyon nehéz bármiféle céltudaton rajtakapni a repkényes szerkesztés kacsait, vezérelveit, műhelytitkait, mert a legtöbb szólamnak az ellenkezője is képviselteti magát. A gyerekversnek mondott darabok is küldenek hírnököt a játékos evilágiság berkeiből, de istenek és lelkek is szálldosnak mindenfelé, bár akad, akinek csak a ganajdombon jut hely, Animus és Anima pedig hokedliről szaval.” (Tarján Tamás, kultúra.hu)
Munkatársak: Tóth László, Tóth Judit
Fotó: Dömölky Dániel
Ajánlatunk
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel tudnák meghallgatni kedvenc slágerdarabjukat. És léteznek olyan művek, amelyek bár nagyon népszerűek, minden évadban mégsem tudjuk adni azokat a produkciók torlódása, a program kötelező változatossága miatt.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!

