Marica grófnő.

Az operettet a könnyű szórakoztatás műfajának szokás tartani, amely meseszerű fordulataival, látványvilágával és varázslatos muzsikájával eltereli figyelmünket a hétköznapok gondjairól, az élet súlyosabb kérdéseiről. 
Kálmán Imre e „könnyű műfaj” világhírű zeneszerzőjeként azonban olyan tudás birtokában volt, melyet a való életből merített, és bár könnyű kézzel írta slágereit, zenéit átitatja humanista életbölcsessége és életigenlése. Ezzel a többlettel a mese választ adhat a valóságban is előforduló örök kérdésekre, legyen szó erkölcsről, tisztességről, barátságról vagy szerelemről. 
Egyik legkedveltebb művében, a Marica grófnőben – ahogy az az operettekben lenni szokott – ártatlan füllentésekből hatalmas kalamajka kerekedik, a szereplők saját csapdájukba (és szerelembe) esnek. Közben pedig olyan slágerek szólnak, mint a Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám, melyek a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolják a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmyig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig és a cigányzenéig.
„Pécs városa az egyik bizonyíték arra, hogy tényleg Európához tartozunk! Számomra mindig nagy öröm és kihívás új társulat, új közönség előtt bizonyítani, hogy nem véletlenül engem hívtak vendégnek, pláne ha a Pécsi Nemzeti Színházról van szó! Ráadásul nemcsak a színházban, hanem a műfajban is Pécs városában fogok debütálni! Nagyon várom, remélem, találkozunk!”
Miller Zoltán színművész
 
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett táncművészei és a Pécsi Szimfonietta