Magyar rapszódia

GG Tánc Eger: Magyar rapszódia
táncfantázia
Liszt Ferenc zeneművei és élete nyomán

Szereposztás:

Liszt Ferenc: Oláh Zoltán Kossuth-díjas, m.v. Ifj. Liszt Ferenc : Topolánszky Vince e.h. Anya: Rácz Réka m.v. Caroline Saint Cricq grófkisasszony: Novák Laura Marie d’Agoult: Kelemen Dorottya Emberi Erőforrások Minisztériumának Fülöp Viktor Ösztöndíjasa George Sand: Törteli Nadin Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnő: Rovó Virág Cosima (Liszt lánya, Wagner felesége): Törteli Nadin Richard Wagner: Emődi Attila Erkel Ferenc: Plita Márk Démon: Bollók Ákos m.v. Továbbá: Forczek Janka

Zongoraművész: Gábos Judit m.v.
Zenei munkatárs: Nagy Zoltán
Dramaturg: Pinczés István Jászai Mari-díjas
Díszlet: Topolánszky Tamás
Szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
Jelmez: Papp Janó
Zene:Liszt Ferenc
Fővilágosító: Oláh Sándor
Koreográfus-asszisztens: Kelemen Dorottya
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, Érdemes művész

Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte el komponálni rapszódia-sorozatát. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy magyar volt a szívében, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek, fontos része voltak az életének, bár a nyelvünket nem beszélte, de magyarnak vallotta magát. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és tehetséggondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Szoros kapcsolat fűzte Erkel Ferenchez és Richard Wagnerhez. Rajongója volt a női nemnek, a hölgyek pedig érte rajongtak.
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.