KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI

Bertolt Brecht

Kurázsi mama és gyermekei

Rendező: Theodórosz Terzopulosz, bemutató: 2024. június 11.

Az előadás hossza: 1 óra 50 perc

Kurázsi mama és gyermekei

Nemzeti Színház Budapest

„A Nemzeti Színházban, a Kurázsi mamával a modern emberhez szólok modern esztétikával, de érthető módon. Ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást. A hibrid háború a felejtéssel karöltve jár, ezért fontos, hogy mindannyian tudatunkra ébredjünk, és lássuk, mi történik körülöttünk, meddig fajul az ember, mire képes az emberi természet” – mondja a Kurázsi mama és gyermeki előadásról a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz.

Theodórosz a színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába.” — vallja az előadásról a rendező.

Bertolt Brecht a 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója,  aki közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját. Az ősbemutatót már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Schauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba.

Legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá. Erre az apokaliptikus jóslatra hívja föl Theodórosz Terzopulosz is mindannyiunk figyelmét: a napjainkban is döbbenetesen aktuális brechti történet egyes részleteit nagyító alá helyezve elemzi, reflektálva arra a háborús mechanizmusra, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik. A történelem során állandóan ismétlődő háborúk összefonódnak az anyagi-politikai függőség problematikájával, a pénzzel, amely átveszi az uralmat szerelem, élet és halál fölött. Az utókor pedig majd egyre inkább beleéli magát abba a metafizikai rettegésbe, amelyet már a mai civilizáció is a saját bőrén érez.

16+

1 óra 45 perc, szünet nélkül.

Szereposztás:

Kurázsi Mama: Szűcs Nelli

Pap: Schnell Ádám

Szakács: Varga József

Halál / Mesélő: Bordás Roland

Eilif: Herczegh Péter

Schweizerkas: Kovács S. József

Yvette: Polyák Anita e.h.

Kattrin: Kiss Anna Gizella e.h.

Ezredes, Őrmester, Parasztember: Tóth László

Főparancsnok, Toborzó, Második ezredes: Mészáros Martin

Parasztasszony fia, Lőszertáros, Bekötött szemű:  Madácsi István

Parasztasszony: Szilágyi Ágota

Második parasztasszony:  Nagy Mari

Katonák - a Szent István Egyetem Rippl Rónai Művészeti Karának színész hallgatói:

Bognár Bence János, Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter, Kerék Benjámin Dominik, Séra Dániel, Wettstein Márk

Az előadás végén elhangzó siratódal előadója Theodórosz Terzopulosz.

Látvány: Theodórosz Terzopulosz

Hangtervező, zeneszerző: Panayiotis Velianitis

Dalok: Paul Dessau,

A dalbetéteket fordította: Nemes Nagy Ágnes

Zenekar:

Vitus Eszter - zongora, Pirisi Máté - klarinét,

Kurucz Levente / Kormányos Gergő - klarinét

Standovár Mátyás / Turboly Roland - dob

Zenei vezető: Vitus Eszter

Tolmács:Panagiota Lotsou

Dramaturg:Szabó Réka / Kozma András

Súgó: Kónya Gabi

Ügyelő: Géczy István - Lencsés István

Rendezőasszisztens: Vida Gábor

Rendező: Theodórosz Terzopulosz

Az előadásban felhasznált 56'-os portrékért köszönet a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárnak.