Kávécsarnok/Május - Nyilvános főpróba

Szép Ernőről sok mindent lehet, sőt érdemes tudni. Ehelyt két ilyen mindent emelnénk ki: azt, hogy, Molnár Ferenccel egyetemben, a magyar nyelv egyik megújítója, méghozzá mindketten úgy újítottak, hogy az utca és az éjszaka nyelvét vitték fel a színpadra. Ez a nyelv a szegények, a megalázottak és megszomorítottak nyelve: a kis cselédeké és az ordas csibészeké, illetve a magukat arisztokratává felstilizáló igyekvő kispolgároké, a XX. század elejének káoszában lubickoló és/vagy fuldokló kis senkiké.

Szép Ernő egész életében megmaradt a nagyvilágba bemerészkedő zöldfülűnek, világéletében tágranyílt szemmel, enyhén hideglelős csodálkozással szemlélte a nagyvilági életet. Dzsungelnek látta. Ilyen dzsungel az éjjeli Városliget is, ahol a Május játszódik – és a megszokott dzsungellakók, a ragadozók és a mérget puffogó szörnyecskék mellett megjelenik a dzsungel legijesztőbb lakója, a vadász is, sőt, az aljnövényzet lakói is ott nyüzsögnek, hogy egy pillanat erejéig felvillantsák baljós bájukat – aztán eltűnjenek, a nagyvadakkal és a szörnyecskékkel, azaz mindnyájunkkal együtt, a sötét, és talán éppen ezért annyira hívogató sötétségben. Minden rendes dzsungelben akad legalább egy tisztás; a béke szigete, ahol nem faljuk fel egymást, de ha mégis, akkor legalább késsel-villával. Itt, a tisztáson – Szép Ernő Kávécsarnok néven nevezi – szelídebb kinézetű vadak laknak, látszatra nem olyan rikítóak, viszont jóval békésebb természetűek. Látszatra. Mert elég egy, a megszokottnál valamivel kevésbé felületes pillantást vetni rájuk, hogy ráébredjünk: ezek is vannak olyan veszélyesek – kivált legfélelmetesebb ellenségük, önmaguk számára – mint az igazi ragadozók. Csak késsel-villával, ugyebár.

KÁVÉCSARNOK
Nagysád: Takács Kati
Tisztelt úr: Koltai Róbert m.v.
Rozi lelkem: Kátai Kinga m.v.
Egy kisasszony: Bíró Dorottya m.v.
Még egy kisasszony: Blaskó Rebeka m.v.

MÁJUS
Férfi: Ilyés Róbert
Fiú: Brasch Bence
Lány: Nagy Katica m.v.
Rendőr: Bregyán Péter

Haláltáncosok: Bakos Éva, Dégi János, Dióssi Gábor, Kátai Kinga, Palugyai Sári, valamint a Keleti István Művészeti Iskola növendékei: Agárdi Gergő, Bíró Dorottya, Blaskó Rebeka, Nagy Botond

Az előadásban elhangzó Szászrégeni zsidó tánc a Muzsikás együttes népdalfeldolgozása.

dramaturg: Németh Nikolett
díszlettervező: Ondraschek Péter
jelmeztervező: Kolonics Kitti
világítás: Sokorai Attila
zenei vezető: Kornél Kovács
koprodukciós producer: Szabó Ágnes
a rendező munkatársa: Szitás Bernadett
súgó: Barnet Mónika
rendező: Kovács Kristóf

A Budaörsi Latinovits Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház koprodukciója