In memoriam Szabados György

„A jazz a mai napig bennem van, és bennem is marad. Mint egyfajta gesztikuláció, jellegzetes attitűd: viszonyulás, válasz. Beleivódott az életérzéseimbe, hiszen a huszadik században élek, éltem, s mert ez a század leginkább ható, legjellegzetesebb zenéje. Mert mi van a jazz mélyén? Lélek és szellem. Olyan szellem, ami képes az embert megváltani, ahogy ez a történet is jelzi. A magas szintű jazz a szellemet képviseli.

Bármilyen meglepően is hangzik, bizonyos szempontból az autentikus népzene nagyon is hasonlít a jazzhez és fordítva. A népdalokban ugyanúgy kitüntetett kódrendszer működik, ami a jazznek is meghatározó alapja.”

A Szabados Györggyel készített számos interjúban pontosan kitapintható a muzsikus viszonya általában a zenéhez, ezen belül is a jazzhez és a népzenéhez. Mindennek fényében evidenciává válik, hogy egy Szabados-est miért éppen Bartók Concertójával zárul.