Hangforrás bérlet Zenepalota 2017/2018

Műsor:

Mozart: Esz-dúr kétzongorás versenymű K. 365
gróf Széchenyi Imre: Ünnepi induló
Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia (Rákóczi-induló)
Saint-Saëns: Az állatok farsangja
Vezényel: Philippe de Chalendar
Közreműködők: Egri&Pertis Zongoraduó

Habár évtizedek óta külföldön élnek, a hazai zene elkötelezett apostolai maradtak. Az Egri Mónika & Pertis Attila művészházaspár repertoárjában a magyar szerzők művei között is kiemelt hely illeti meg Liszt Ferenc alkotásait ‒ az általuk CD-re rögzített Magyar rapszódiákra is utalva ezzel. A Zenepalotában a sorozat talán legismertebb darabját, a Rákóczi-indulót hallhatja tolmácsolásukban városunk közönsége. S mintegy annak párjaként egy Liszt-kortárs: gróf Széchényi Imre Ünnepi indulója is fölcsendül a hangversenyen. A magas művészi színvonalon komponáló arisztokrata az utóbbi évek hazai zeneéletének nagy fölfedezettje! Már fiatalon diplomáciai pályára lépett, mellette élete végéig aktív zeneszerző volt. Kitűnően zongorázott, nagy muzsikuskortársai közül baráti kapcsolatot ápolt Liszt Ferenccel és ifj. Johann Strauss-szal. Dalai a német vokális líra igazi mesterművei – akár Schubert, Schumann, Brahms alkotásainak fényében is ‒, s nem túlzás azt állítanunk, hogy polkái, keringői megütik a bécsi Strauss család táncdarabjainak színvonalát!

Az Egri & Pertis Duó repertoárja nagyszámú versenyművet is magában foglal: klasszikusokat és moderneket, népszerűeket és különlegeseket egyaránt. A népszerű klasszikusok csoportjához tartozik W. A. Mozart Esz-dúr versenyműve két zongorára és zenekarra (1779), amelyet valószínűleg önmaga és nővére számára komponált a még Salzburgban élő, fiatal muzsikusgéniusz. Energikus, ötletes, színpompás darab. De nem hiányozhat a hangverseny műsorpalettájáról a vérbő humor sem: a francia romantikus Camille Saint-Saëns tréfásan „nagy zoológiai fantázia”-ként meghatározott szerzeménye, Az állatok farsangja (1886), igazi önfeledt félórát garantál 2018 farsangján! Oroszlántól a teknősbékákig, tyúkoktól‒kakasoktól a kengurukig terjed ki a hangokban életre varázsolt lények birodalma: páratlanul egyéni karikatúrák soraként, olykor pedig az elődök, kortársak ‒ és saját szerzésű ‒ zenéjét is „odacsempésző”, fergeteges paródiaként.

A hangversenyt dirigáló Phileppe de Chalendar a Miskolci Nemzeti Színház népszerű karmestere, ugyanúgy a párizsi hangversenyélet ünnepelt résztvevője.

Hangforrás bérlet "B"
2018. március 26., hétfő 19:00

Műsor:

J. S. Bach: V. Brandenburgi verseny
J. S. Bach: h-moll szonáta
Jacques Duphly: La de brissac
Jacques Duphly: La Victorie
Elek Szilvia új műve csembalóra és vonószenekarra
Bartók: Mikrokozmosz – részletek
Györe Zoltán: II. csembalóverseny (ősbemutató)
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők:
Elek Szilvia - csembaló
Fuvola: Pálhegyi Máté
Hegedű: Kuklis Gergely

Lágy kontúrok, csillámló dallamfüzér... Majd ha már szélesebb ívek is bontakoznak, azok minden szeletébe dús barokk ornamentika lehel életet. S e muzsika hasonló pompával földíszített-aranyozott, napsütötte kastélyteremben száll tova, időt megállító méltósággal... Íme a csembaló, hajdanvolt művészi miliőjében!

Mindebből csupán a helyszín módosul ez alkalommal, barokkból neobarokká és kastélyból palotává, de: Zenepalotává. Annak Bartók terménél pedig aligha találhatnánk ideálisabb atmoszférájú miskolci helyszínt (sőt talán nem csak miskolcit!) egy régi és modern művekből összeállított csembalóesthez. Fölcsendül J. S. Bach V. brandenburgi koncertje, melyet bizonyos szempontból a zenetörténet első csembalóversenyének nevezhetünk, valamint a barokk zene fejedelmétől származó – s a maga idején hasonlóan modernnek minősülő ‒ h-moll fuvola-csembaló szonáta is. A nagy múltú billentyűs hangszer XVIII. századi irodalmának későbbi rétegéből a francia Jacques Duphly darabjai adnak ízelítőt.

A csembalónál a kétszeres Artisjus-díjas Elek Szilvia ül, szólista partnerei ‒ az ébenfa fuvolán játszó Pálhegyi Máté, valamint Kuklis Gergely hegedűművész ‒ szintúgy a hazai régizene-játék avatott mesterei.

A hangszer gyakorlatilag maga is „eltűnt” a régi Európa alkonyán, a XVIII. végén. Majd a XX. század előrehaladtával lépésenkénti reneszánszát élte meg – s éli ma is, méghozzá egyre erőteljesebben. Nem csupán a régizene-játszás különféle tendenciáit ideértve: új művek tucatjai születnek a két manuál, a specifikus játéksebesség- illetve hangzáslehetőségek vonzásában. Így két ősbemutatónak is részesei lehetünk a hangversenyen: Elek Szilvia és Györe Zoltán darabjai egyaránt csembalóra és zenekarra készültek. S a Zenepalota Bartók termében még Bartók Béla művei is fölcsendülnek az est folyamán: a barokk billentyűs irodalom iránt fokozott érdeklődést mutató ‒ sőt annak tanulságait időnként műveiben is kamatoztató ‒ zeneszerző ugyanis több Mikrokozmosz-darabja esetében föltüntette, hogy azok zongorán és csembalón egyaránt előadhatók. Tudta ezt Ön?