G.Ö.R.C.S., avagy a Gondviselő Összes Regéi és Cselekedetei

Fordította: Kálloy Molnár Péter

Csak főbb szerepekben:

Gáspár András
Kálid Artúr
Kálloy Molnár Péter

Az „eredeti” G.Ö.R.CS előadás nyitó képében az Akropoliszt látjuk, görög zene harsan, s minden úgy indul, ahogy az alkotók eredetileg eltervezték. Ám ahogy ez a S.Ö.R.-nél is megesett, a színészekkel ismét történik valami… Az események 180 fokos fordulatot vesznek, és science fiction-szerű fordulatként a nézők előtt a Gondviselő (azaz a Teremtő) összes regéi és cselekedetei elevenednek meg!

A meghökkentő események  feltartóztathatatlanul gördülnek előre, és a feltartóztathatatlan végítélet is eljő: a jelenet cunami végén a Backstreet boys fiúzenekar a sztárvendég… Humor, zene, dráma, és semmi görcs…

A több, mint két évtizede színpadon lévő darab alkotói lerántják a leplet: aki nyitott az 1 óra 35 perces, elszabadult őrületre, az a görög sztorik helyett a Biblia történeteire épülő, kollázsszerűen egymást követő jelenetek során – amelyek görbe tükörként reflektálnak a 21. századi ember szentségekhez és alapvető emberi értékekhez fűződő ambivalens viszonyára – egészen biztosan remekül fog szórakozni, és úgy tér haza, hogy lesz miről gondolkodnia…

A kritika így értékelte a darabot, miután 2000-ben a színpadra került:

„A (…) produkció lényegében helyzetgyakorlatok sorozata. A próbákon való, valószínűleg sok, fantáziadús „ökörködés” kigyomlált, formába öntött változata. Jutalomjáték a színészeknek és ajándék a közönségnek. Ritka jó színházi este…” Bóta Gábor  – Pesti Műsor

„A színészek játéka elsőrangú, nem csak a színpadot uralják, játékukkal a nézőteret is meghódítják, többször bevonva a közönséget a darabba. Így korosztálytól függetlenül minden színházkedvelőnek csak ajánlani tudom ezt a könnyed, kacagtató darabot.” Veres Kristóf György – ekultura

„Aki látta a három színész előző közös vállalkozását, az tudta mire számíthat. Az ismert angol drámaíró művei után most a nem kevésbé ismert bibliai történetek kerültek terítékre. A humort zsigereikben hordó színészek percenként más szereplő bőrébe bújnak és hihetetlen energiával, ötletgazdagon játsszák végig az előadást. A magyar színházi életben helye van az ilyen előadásnak, de talán nem baj, hogy ennyit kellett várni rá.” Hermann Irén  (Zsöllye)