Fitos Dezső Társulat: Bernarda ballada

Tisztelt Közönségünk!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a XX. Magyar Táncfesztivál keretében 2025.06.21-ére meghirdetett Fitos Dezső Társulat: Transylvánia Expressz című előadás technikai okok miatt elmarad.

A Fitos Dezső Társulat azonban továbbra is vendégünk lesz a fesztiválon, és ugyanezen időpontban bemutatják a Bernarda ballada című nagysikerű táncszínházi előadásukat, amely méltó folytatása az együttes kiemelkedő művészi munkásságának.

Természetesen, amennyiben Ön nem kívánja megtekinteni az új előadást, a megvásárolt jegyek visszaválthatók.

Megértésüket és rugalmasságukat ezúton is hálásan köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is velünk ünneplik a magyar táncművészet sokszínűségét a jubileumi fesztivál keretében!

Üdvözlettel:
Győri Balett


Fitos Dezső Társulat: Bernarda ballada
Előadás nőkről, nem csak nőknek!

A bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A mű rávilágít a női identitás, a nő testi-lelki-szellemi szabadságának korlátaira a patriarchális társadalomban. A történet nyomán bennünk megfogalmazódó kérdések ma is érvényesek lehetnek.

Federico García Lorca a 19. század végén született egy andalúziai faluban, Fuente Vaquerosban. Mély vonzalma a népzene és a népköltészet iránt mind lírájában, mind drámai életművében megmutatkozik. A népdalok, népballadák témái – a szerelem, a vágy, a gyűlölet, a veszteség – mellett a feudális időkből visszamaradt, a spanyol vidéki életet meghatározó hagyományok és az általuk tönkretett, tragikus emberi sorsok állnak művei középpontjában. A Bernarda Alba háza talán a legjelentősebb ezek sorában.

Bernarda Alba második férjének halála után nyolc évig tartó gyászidőszak vár a már eladósorban lévő lányaira. Az ezzel járó szigorú megkötések, a külvilágtól való teljes elzárkózás szinte kézzelfoghatóan, húsbavágóan húzza még szorosabbra a társadalmi elvárások és merev erkölcsi normák alkotta fullasztó szabályrendszert a szereplők körül. Az immár férfi nélkül maradt nők vágyai, igényei és a tiltások sokaságával sújtott, sivár hétköznapok realitása közt áthidalhatatlan a távolság.

Ki-ki a maga életkora és karaktere szerint próbál élni, túlélni ebben a közegben: megtörik vagy beletörődik, titokban vagy nyíltan lázad a betarthatatlan szabályok ellen. A feloldatlan és feloldhatatlan feszültség azonban egyre növekszik, a
fegyelmezésből és engedelmességből kovácsolt, fényesre mázolt felszín repedezik, a tragikus vég elkerülhetetlen.

Alkotók
Dramaturg: Pallai Mara
Zeneszerző: Paár Julcsi Fonogram-díjas
Díszlet: Mátravölgyi Ákos Blattner Géza-díjas
Filmes effektek: Sárvári Enikő és Vető Gábor
A flamenco táncok koreográfusa: Inhof Katalin
Árnyjáték: Kuthy Ágnes
Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és Winklerné Petri-Kiss Borbála
Szcenika, fényterv: Papp Kornél
Művészeti asszisztens: Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész
Rendező, koreográfus: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas

Táncolja:
Alzetta Alexa, Bíró Éva, Fafka Júlia, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Nagy Dorottya, Németh Eszter és Molnár Bálint

Fotó: Éder Vera