Fitos Dezső Társulat: Bernarda ballada
Bernarda Ballada című előadásunk elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. június 21. szombat, 19:00
Tisztelt Közönségünk!
Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a XX. Magyar Táncfesztivál keretében 2025.06.21-ére meghirdetett Fitos Dezső Társulat: Transylvánia Expressz című előadás technikai okok miatt elmarad.
A Fitos Dezső Társulat azonban továbbra is vendégünk lesz a fesztiválon, és ugyanezen időpontban bemutatják a Bernarda ballada című nagysikerű táncszínházi előadásukat, amely méltó folytatása az együttes kiemelkedő művészi munkásságának.
Természetesen, amennyiben Ön nem kívánja megtekinteni az új előadást, a megvásárolt jegyek visszaválthatók.
Megértésüket és rugalmasságukat ezúton is hálásan köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is velünk ünneplik a magyar táncművészet sokszínűségét a jubileumi fesztivál keretében!
Üdvözlettel:
Győri Balett
Fitos Dezső Társulat: Bernarda ballada
Előadás nőkről, nem csak nőknek!
A bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A mű rávilágít a női identitás, a nő testi-lelki-szellemi szabadságának korlátaira a patriarchális társadalomban. A történet nyomán bennünk megfogalmazódó kérdések ma is érvényesek lehetnek.
Federico García Lorca a 19. század végén született egy andalúziai faluban, Fuente Vaquerosban. Mély vonzalma a népzene és a népköltészet iránt mind lírájában, mind drámai életművében megmutatkozik. A népdalok, népballadák témái – a szerelem, a vágy, a gyűlölet, a veszteség – mellett a feudális időkből visszamaradt, a spanyol vidéki életet meghatározó hagyományok és az általuk tönkretett, tragikus emberi sorsok állnak művei középpontjában. A Bernarda Alba háza talán a legjelentősebb ezek sorában.
Bernarda Alba második férjének halála után nyolc évig tartó gyászidőszak vár a már eladósorban lévő lányaira. Az ezzel járó szigorú megkötések, a külvilágtól való teljes elzárkózás szinte kézzelfoghatóan, húsbavágóan húzza még szorosabbra a társadalmi elvárások és merev erkölcsi normák alkotta fullasztó szabályrendszert a szereplők körül. Az immár férfi nélkül maradt nők vágyai, igényei és a tiltások sokaságával sújtott, sivár hétköznapok realitása közt áthidalhatatlan a távolság.
Ki-ki a maga életkora és karaktere szerint próbál élni, túlélni ebben a közegben: megtörik vagy beletörődik, titokban vagy nyíltan lázad a betarthatatlan szabályok ellen. A feloldatlan és feloldhatatlan feszültség azonban egyre növekszik, a
fegyelmezésből és engedelmességből kovácsolt, fényesre mázolt felszín repedezik, a tragikus vég elkerülhetetlen.
Alkotók
Dramaturg: Pallai Mara
Zeneszerző: Paár Julcsi Fonogram-díjas
Díszlet: Mátravölgyi Ákos Blattner Géza-díjas
Filmes effektek: Sárvári Enikő és Vető Gábor
A flamenco táncok koreográfusa: Inhof Katalin
Árnyjáték: Kuthy Ágnes
Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és Winklerné Petri-Kiss Borbála
Szcenika, fényterv: Papp Kornél
Művészeti asszisztens: Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész
Rendező, koreográfus: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas
Táncolja:
Alzetta Alexa, Bíró Éva, Fafka Júlia, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Nagy Dorottya, Németh Eszter és Molnár Bálint
Fotó: Éder Vera
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Giacomo Puccini BOHÉMÉLET Opera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Giacomo Puccini PILLANGÓKISASSZONY Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Giacomo Puccini Best of Puccini Nessun dorma áriaest és [szkikki] 2.0
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!