Eric Emmanuel Schmitt: Rejtélyes viszonyok - Hirtling István, Lábodi Ádám

A tenger és a sirályok háborítatlan zaját az utolsó fehér éjszakán azonban puskalövések zavarják meg. Znorko lőtt, de nem azért, hogy elijesszen egy, a háza körül ólálkodó csavargót; a környékbeliek által csak „vadembernek” titulált zseni így invitálja be a megbeszélt találkozóra érkező fiatal újságírót. Hosszú évek hallgatása után ugyanis újra hajlandó riportot adni - egy jellegtelen kisváros jellegtelen lapjának. A szokványos kérdésekkel és közhelyes okoskodásokkal induló riport során azonban egyre különösebb titkok derülnek ki egy cseppet sem hétköznapi szerelmi kapcsolatról. 

A rejtélyes harmadik, aki egyszerre testesíti meg a mindent felperzselő, lángoló szenvedélyt és a nyugodt, kispolgári szerelmet, a férfiakat először egymás ellenségévé, majd sorstársakká, végül – miután mindketten levetkőzték évtizedek óta dédelgetve alakított pózaikat, és belátták hosszasan csiszolgatott életfilozófiájuk csődjét – örökre elválaszthatatlan barátokká teszi.

A francia származású szerzőt - aki Diderot metafizikájából szerzett filozófiai doktorátust - leginkább színdarabjai és forgatókönyvei alapján tartják számon. Közel húsz művét állították már színpadra, több mint harminc országban, és négy nagyjátékfilm forgatókönyvének szerzője, melyek közül a magyar közönség a Velencei fesztivál közönségdíjával jutalmazott Moniseur Ibrahim és a Korán virágait, vagy a Diderot életéből készült A szabadgondolkodót a hazai mozikban is láthatta.

A Rejtélyes viszonyokból, amelynek főszerepét a francia ősbemutatón Alain Delon játszotta, 2002-ben a norvég Kjetil Bang-Hansen, majd2005-ben Volker Schlöndorff készített tévéfilmet.