Duna Szimfonikus Zenekar - Nemzeti hangok

Műsor:

• Csajkovszkij: 5. (e-moll) szimfónia, op.64
• Kodály: Galántai táncok
• Arturo Márquez: Danzón No.2

Vezényel: Gerardo Estrada Martinez (Venezuela)

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Gerardo Estrada Martinez 1980-ban született a venezuelai Caracasban. Zenei tanulmányait hegedűn és ütős hangszereken kezdte. Első karmesteri diplomáját az angliai Royal School of Music-ban „summa cum laude” minősítéssel kapta, majd Rodolfo Saglimbeni és Francisco Navarro Lara professzorok karmester-akadémiáin is diplomázott. Gerardo Estrada Martinez évek óta vezényli Fehéroroszországban a Nemzeti Rádió és Televízió Zenekarát, a Mogilev Városi Szimfonikus Zenekart és a Fehéroroszországi Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekart, de a világ számos országában is vendégszerepelt már. 2015 májusában elnyerte az első helyezettnek járó „Arany pálca” díjat a közel 80 karmester részvételével Spanyolország és Paraguay közös szervezésében megtartott III. Nemzetközi Karmester Versenyen. Gerardo Estrada Martinez korábban részt vett a Duna Szimfonikusok nemzetközi karmester kurzusain is.

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) életének utolsó évtizedét depressziós betegség gyötörte és ennek egyik szövődményeként halálfélelem is kínozta. Már 26 éves korában, első szimfóniájának komponálása idején eléri az első idegösszeomlás, majd egy évtizeddel később, röviddel egymás után a második és a harmadik. Nem véletlen, hogy kompozícióinak gyakori programja – így az 5. szimfóniában is – a sorssal való küzdelem. Ennek a szimfóniának az elején is megjelenik a „sorstéma” – mint Beethoven hasonló sorszámú szimfóniájában. Csajkovszkij szerint művének programja „meghajlás a sors, illetve a végzet kifürkészhetetlen parancsa előtt”, a mű fináléja – szintén Beethovenre emlékeztetve – a sors végzetszerűsége felett győzni képes emberről szól.

„Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett száz évvel azelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: „Ausgesuchte ungarische Nationaltänze von verschiedenen Zigeunern aus Galantha” („Válogatott magyar táncok, különböző galántai cigányoktól”). Ma már hírmondó sem maradt belőlük. Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt.”– írta Kodály Zoltán (1882-1967) a Galántai táncok című darabja elé. A bécsi kottakiadványokra dr. Major Ervin zenetörténész hívta fel Kodály figyelmét, akinek a szimfonikus zenekari hangzás eszközeivel is sikerült életre kelteni valami nagyon fontosat az eredeti cigány előadásmód rögtönző, improvizáló szertelenségéből, temperamentumából, hangszeres virtuozitásának önfeledt öröméből. A Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80 éves jubileumi koncertjén, 1933-ban bemutatott táncköltemény mindmáig a szerző egyik legnépszerűbb alkotása.

Arturo Márquez (1950) mexikói zeneszerző 1994-ben komponált Danzón No.2 c. műve egy mexikói tánczenei stílusra utal, melynek eredete a kubai népzenében keresendő. Márquez családjával Mexikóvárosban él és a National University of Mexico professzora.

(Zelinka Tamás

A Duna Szimfonikus Zenekar a műsorváltoztatás jogát fenntartja!