DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR - AZ "OROSZ EROICA"
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) orosz mester zeneszerzői technikáját egész életében a dallam szolgálatába állította, sőt az emberi énekhangra képzelte el még akkor is, ha hangszeres zenét és nem operát írt. A kiválasztott három operarészlet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy mint operaszerzőre az olasz bel canto-n kívül milyen nagy hatással volt Mozart művészete is. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 21. péntek, 19:00
Az „orosz eroica”
2020. február 21. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)
Humperdinck: Csipkerózsika – szvit
Három részlet Csajkovszkij operáiból:
A pikk dáma – Liza áriája
Jolantha – Jolantha ariosója
Anyegin – Tatjana levéláriája
Borogyin: 1. (Esz-dúr) szimfónia
Közreműködik: Fodor Gabriella – ének
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
Engelbert Humperdinck (1854-1921) német zeneszerző valószínűleg Wagner hatására, közvetlenül az ő munkásságához kapcsolódva írta meg operáit, melyekben a wagneri mítosz világát gyermeki meseországgal váltotta fel (pl.: Jancsi és Juliska). 5 tételes Csipkerózsika-szvitjét 1902-ben komponálta.
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) orosz mester zeneszerzői technikáját egész életében a dallam szolgálatába állította, sőt az emberi énekhangra képzelte el még akkor is, ha hangszeres zenét és nem operát írt. A kiválasztott három operarészlet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy mint operaszerzőre az olasz bel canto-n kívül milyen nagy hatással volt Mozart művészete is.
Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) kiváló orvos és kémikus volt. A zenével emiatt csak ideje egy részében, mellékesen tudott foglalkozni. Komponista barátai biztatására írta meg 1. szimfóniáját, melyet Muszorgszkij „orosz Eroicá”-nak nevezett el, amivel nemcsak Beethoven azonos hangnemű „Eroica” szimfóniájának hangnemi közösségére, hanem – elsősorban – a mű jellegére, a mondanivalójának energikus, harcos lendületére is utalt.
Fodor Gabriella 2004-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. Azóta az Operaház vendégművészeként fellépett többek között Pamina, Sylvia, Michaela, Desdemona, Mimi, Margherita-Elena, Mamaine Koestler szerepében. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi fesztiválokon. 2008 óta a Budapesti Wagner-napok rendszeres fellépője, Waltraute és Wellgunde szerepét énekli a Ring produkcióban.
Horváth Gábor 1988-ban szerezte első diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán, majd 2002-ben a karmester szakon kitüntetéses diplomával végzett Lukács Ervin és Gál Tamás irányításával. Jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar másodkarmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezetői Tanszék adjunktusa, és a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola karvezetés, valamint kamarazene tanára.
(Zelinka Tamás)
Ajánlatunk
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
Ajánló
Gioachino Rossini OLASZ NŐ ALGÍRBAN Opera két felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog……
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!

