Program


DUMA JAM: Aranyosi Péter, Badár Sándor, Kovács András Péter

DUMA JAM: Aranyosi Péter, Badár Sándor, Kovács András Péter

Három fellépő egyszerre a színpadon. Mi kell egy igazán ízletes Jam-hez? A nagymamák, és rutinos háziasszonyok szerint vagy jó minőségű gyümölcs és némi főző-tudomány, vagy pedig egy igazán jó recept. No, meg persze jó minőségű gyümölcs. És egy kis főző-tudomány…

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2014. május 12. hétfő, 19:00

A humorban sincs ez másképp. Egy igazán jó Duma Jam kifőzéséhez sem kell más, mint amiről a háziasszonyok tudnak. A jó recept: a történeteket, poénokat kiváló ütemérzékkel, jókor és jól kell elmondani. (Vagy nagyon rosszul, mert az is humorforrás lehet.). Bele kell dobálni a gyümölcsöket, amiket a hétköznapok, vagy éppen egyszeri, megismételhetetlen alkalmak érleltek meg. Az alapanyagot nem kell mesterségesen ízesíteni – az csak elrontaná –, mindig jó a természetesség. A hozzávalókat bedobálni, alágyújtani, felforralni, aztán hagyni, hadd rotyogjon.

A szakácsok Aranyosi Péter, Hadházi László és Kovács András Péter (illetve időnként Litkai Gergely) persze meglehetősen sokszor térnek el a megbeszélt recepttől. A közönség pedig, mint a kíváncsi, mohó unoka, meg se várja, hogy kész legyen, már főzés közben elkezdi enni az édes szószt. Félnivaló persze nincs. Ez a Jam nem üli meg a gyomrot, nem borítja fel a diétát, nem okoz szív-, és érrendszeri panaszt, sőt, inkább gyógyító hatása van. Az este végén szerencsére a többség jóllakottan, elégedetten távozhat. Kellemes, ízletes vacsora …

Ajánlatunk


Ádám Jenő Kodály tanítványa és talán legnagyobb kortárs tisztelője, hovatovább pedagógiai módszerének strukturálója, fejlesztője is volt Az elsők között helyezte a tiszta magyar népdalt a klasszikus zenetörténet nagy alakjainak művei közé: az Operaház színpadára. 1931 karácsonyán került színre a Magyar karácsony a színház legnagyobb énekeseivel, a szerző vezényletével.

Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.

Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre vitelében, akik mindketten a hagyomány és az újítás ötvözésével tárják fel a darabokban rejlő lehetőségeket a 21. század közönségének.

Ajánló


Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!