Concertino: Mozart, Weber, Mendelssohn

Concertino: Mozart, Weber, Mendelssohn

Program:

Wolfgang Amadeus Mozart:
1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219

---SZÜNET---

Carl Maria von Weber: c-moll andante és magyar rondó, Op. 35
Felix Mendelssohn-Bartholdy: 9. (C-dúr, „Svájci”) vonósszimfónia

Koncertmester: Pilz János

Szólista
Yoonshin Song (hegedű)
Bressan, Andrea (fagott)

Összetett, szappanoperába illő egymásra hatások és fel-felbukkanó magyaros motívumok. Mozart első szimfóniája és utolsó hegedűversenye. A 19. századi fagottirodalom egyik kulcsdarabja, házi zenekarra komponált stílusgyakorlat és persze a szokásos, Pilz János garantálta minőség – ezt ígéri a Concertino sorozat tavaszi hangversenye. Egy koncert, ahol a nyolcesztendős Mozart és a tinédzser Mendelssohn mellett a huszonhárom éves Weber már szinte korosnak számít. Szólistaként ezúttal a BFZ zenei határokat nem ismerő szólamvezetőjét, Andrea Bressant hallhatjuk, mellette a legnagyobb nemzetközi versenyeket sorra nyerő dél-koreai Yoonshin Song lép színpadra, egy „csodálatosan tehetséges hegedűs, akinek hangzása és technikája bőven meghaladja életkorát”.

Angliai körútjuk során az apja betegsége miatt Chelsea-ben ragadt kis Mozart koncertek híján papírra vetette élete első szimfóniáját. A darabban a sok őt ért hatás mellett ott van már az egyéni hang is. Ilyen a hegedűk és a teljes zenekar ütköztetése, a korhoz képest igen merész kromatika a fináléban, vagy a második tételben megjelenő négyhangos motívum, amely a későbbi Jupiter szimfóniából lehet ismerős.

Ellenkező céllal, a műfajról tanultak összegzéseként született meg az A-dúr hegedűverseny, amelyben a szólóhangszer igazi primadonnaként viselkedik: az első tétel zenekari bevezetője után csak egy lírai áriát követően hajlandó belekezdeni a főtémába. A hármashangzat-felbontásokból álló dallam mind a három tételben felbukkan. A szokásosnál is jobban sikerült, érzéki második tétel után rondó zárja a művet, amelyben törökös, de számunka inkább magyarosan csengő frázisok is hallhatók.

Weber már a címben feltünteti rondójának magyaros karakterét, még ha néhány ritmuson kívül nem is igen lehet kimutatni a közkedvelt egzotikumot. A mű eredetileg a szerző brácsás testvérének készült 1809-ben, ám négy évvel később Weber elkészítette a máig jóval népszerűbb fagottváltozatot. Az andante lábujjhegyen járás érzetét keltő témája után a fagott három variációban mutatja meg játékos, romantikus és virtuóz oldalát.

A tizenkét éves Mendelssohnnak egy apjától kapott saját zenekar állt rendelkezésére, hogy szimfonikus stílusát kikísérletezze. Tizenhárom vonósszimfóniát komponált két év alatt, amelyek leginkább Haydn, Mozart és Johann Christian Bach stílusában íródtak. A C-dúr mű az első tétel súlyos lassú bevezetésével és élénk főtémájával leginkább Haydnra emlékeztet, de a harmóniai világ mendelssohni, akárcsak az elmélkedő lassú tétel vagy a tündéri scherzo.