BUDAPESTI BEMUTATÓ SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT VÁGYAK

Az előadás hiperrealistán közelíti meg a köznapiságok valóságait: az átlagember és a vágyai közti határvidékeket, valamint az általános és az egyedi nézőpont közöttit. Azt a hidat keresi, amely a generált valóság és a saját, egyéni tudat között ível át, mint egy sorompó, amely mellett a bakter egész nap csak ül és vár s napjában kétszer letekeri. Utazik, mialatt elrobognak mellette a vonatok, de csak az álomképeiben, a két végtelenbe futó sínpáron, vágyai soha össze nem érő paralleljén.

A valóság lehetne álom is, de a bakter nem ébred fel, saját valósága elúszik, elfolyik mellette
az ábránd ködfelhőjében, párhuzamos realitásokban lélegzik, és nem lélegzik valójában, mert a sínek nem találkoznak soha, csak futnak, futnak egymás mellett, anélkül hogy észrevennék a másikat.