Budafoki Dohnányi Zenekar, Suppé, Bartók: A fából faragott királyfi , Vezényel: Hollerung Gábor

A szép Galathea szcenírozott formában, jelmezes színpadi játékként jelenik meg, egy önállóan érző, életre kelő, a XXI. század számítógépes világára „aktualizált szobor” történetét mesélve el. A fából faragott, szintén megelevenedő királyfi szerelmet kiváltó fabábjának történetét pedig Cakó Ferenc kivetített, egyedi látványvilágú homokgrafikája meséli el.

A szép Galathea történetének eredeti operett-feldolgozásában a megelevenedett szobor leválik alkotójáról, önálló érzései lesznek, melyeken az alkotó már nem uralkodhat többé. Suppé műve a másik elengedéséről szól: nem kérhetjük számon másokon az önnön álmainkat, nem formálhatunk senkit olyanná, amilyennek mi szeretnénk. Suppé A szép Galathea című operettje ezúttal Gabor Sylvie rendezésében elevenedik meg a Müpa színpadán, a XXI. század számítógépes játék-fantáziavilágába helyezve a történet gondolatiságát.

A fából faragott királyfi esetében a királyfi által a maga képére alkotott fabáb elfoglalja az alkotója helyét, a királylány az igazi, vérbeli királyfi helyett inkább a fabábot választja, és nem veszi észre, hogy a fabáb csak a külsőségekben azonos a királyfival. Amikor azonban ráébred a tévedésére, a királyfi már visszautasítja a szerelmét, ezért a királylánynak is meg kell alázkodnia, meg kell szabadulnia a külsőségektől. Az átváltozás Bartóknál egyfajta megtisztulás is: a királyfi és királylány akkor lehetnek egymáséi, ha levetik külsőségeiket, ha puszta önmagukat adják a másiknak. A fából faragott királyfi balett éppen száz éve született.

Műsor:

Suppé: Szép Galathea

Galathea: Pasztircsák Polina
Pygamlion: Horváth István
Ganymedes: Hábetler András
Mydas:  Szerekován János
 
Jelmez és díszlet: Árva Nóra
 
Rendező: Sylvie Gabor

*  *  *
 
Bartók: A fából faragott királyfi
Cakó Ferenc – homokgrafika