Boldogok, akik nem látnak - Misztériumjáték boldog Romzsa Tódor püspök tiszteletére

Lukácsy György

BOLDOGOK, AKIK NEM LÁTNAK

Misztériumjáték boldog Romzsa Tódor püspök tiszteletére

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadása

Szereplők:

ILONA - Vass Magdolna

DOROTTYA - Fornosi D. Júlia

HENTESFIÚ APJA - Sőtér István

HENTESFIÚ - Szilvási Szilárd

CSEHSZLOVÁK LÁNY - Mónus Dóra

REFORMÁTUS NŐ - Gál Natália

KATOLIKUS NŐ - Orosz Melinda

ÚTONÁLLÓ 1 - Szabó Imre

ÚTONÁLLÓ 2 - Ferenci Attila

FRITZ 1 - Sőtér István

FRITZ 2 - Szilvási Szilárd

ASSZONY 1 - Mónus Dóra

ASSZONY 2 - Orosz Ibolya

ASSZONY 3 - Gál Natália

ASSZONY 4 - Orosz Melinda

HALLGATAG - Ferenci Attila

SZOVJET 1 - Szabó Imre

SZOVJET 2 - Szilvási Szilárd

GÖRÖGKATOLIKUS PAP - Sőtér István

PAP 1 - Ferenci Attila

PAP 2 - Sőtér István

PAP 3 - Szabó Imre

PAP 4 - Szilvási Szilárd

ASSZONY - Orosz Melinda

PUSKÁS LÁSZLÓNÉ - Mónus Dóra

VERES JENŐ - Sőtér István

KÉMNŐ - Gál Natália

BACSINSZKY - Szabó Imre

SZOVJET - Szilvási Szilárd

CHIRA - Orosz Melinda

NKVD TISZT - Ferenci Attila

TEOFÍLIA NŐVÉR - Orosz Ibolya

BERGMAN - Sőtér István

PAP - Szabó Imre

Díszlet- és jelmezterv: Ondraschek Péter

Rendező: Berettyán Nándor

Romzsa 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón, a Máramaros vármegye Rahói járásában görögkatolikus magyar családban. A huszti reálgimnázium után teológiai tanulmányait Rómában végezte. Itt szentelték pappá 1936 karácsonyán. 1937 júliusában tért haza Kárpátaljára, ahol a lelkipásztori munka mellett 1939-től az ungvári szeminárium spirituálisa és filozófiatanára volt. Jelmondata így hangzott: „Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam.”

Egy hónap múlva a Vörös Hadsereg megszállta és a Szovjetunióhoz csatolta Kárpátalját. A szovjet vallás- és egyházüldözés idején – amely a görögkatolikus egyház megszüntetésére, az ortodox egyházba való beolvasztására irányult – Romzsa Tódor püspökként a békés ellenállás fontos alakjává vált. Határozottan elutasította a Rómával való egység megtagadását, kitartásra és egységre szólítva papjait és híveit. A katolikusok ellen rágalomhadjáratot indítottak, templomaikat lefoglalták, mindennaposak voltak a letartóztatások, a kirakatperek, a szibériai száműzetések, börtönbüntetések és merényletek.

Munkássága az etnikumok közti ellentétek kibékíthetőségének is szép példája – magyar volt, de természetesnek tartotta, hogy mindegyik papjával, híveivel azok nyelvén beszéljen.

Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Hruscsov, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezető titkárának a kérésére Sztálin engedélyezte titkos likvidálását, Pavel Szudoplatov KGB tábornokot bízva meg az akció felügyeletével. A lókai filiális templom felszenteléséről kísérőivel együtt hazafelé tartó püspök lovaskocsiját a szomszéd falu, Iványi közelében katonai teherautójukkal elgázolták, a sebesülteket agyba-főbe verték. A főpap nem halt meg, de súlyosan megsérült, beszállították a munkácsi kórházba. Itt a sikeres műtét után egy kórházi takarítónőnek álcázott KGB ügynök méreginjekciót adott be a püspöknek. Romzsa Tódor halála a 1947. november 1-jére virradó éjszakán állt be.

A merénylet célja a hívők megfélemlítése, a papok megtörése volt. A püspök 1947. november 4-i temetése gyásznap volt Kárpátalja görögkatolikusai számára. Az ungvári görögkatolikus katedrális kriptájában temették el, de 1949-ben, amikor a szovjet hatóság átadta a templomot az orosz ortodox egyháznak, elterjedt a hír, hogy testét elszállították. 1998. június 3-án Puskás László (életrajzírója) találta meg az ereklyéket az 1990-től már ismét görögkatolikus székesegyház szétrombolt kriptájában. Az ereklyéket 2003. június 26-28-án ünnepélyesen átszállították Ungvárra, és elhelyezték a székesegyház Szent Kereszt mellékoltárában.