BEETHOVENNEL A SZABADBAN A Nemzeti Filharmonikusok koncertjei Martonvásáron

A szimfóniák közül ezúttal az Örömódával végződő 9., a heroikus 3. és a mámort dicsőítő 7. kerül sorra. Hallhatjuk a magyaros témavilágú István király-nyitányt, a forradalmi hangvételű Egmont-kísérőzene részleteit és a himnikus Hegedűversenyt. Káli Gábor és Török Levente a karmestertársadalom fiatal tehetségeit képviselik, a zárókoncerten pedig Kossuth-díjas főzeneigazgatónk, Vashegyi György lép pulpitusra. Az énekszólókat Kolonits Klára, Bakos Kornélia, Kovácsházi István, Palerdi András és Miksch Adrienn tolmácsolja, a Hegedűversenyben Pusker Júlia játékát élvezheti a közönség. Hallgassuk együtt a nagy bécsi klasszikus mester alkotásait a Brunszvik kastély parkjában!

2026. június 27., szombat, 19 óra (esőnap: június 28., vasárnap) 

István király – nyitány, op. 117
9. (d-moll) szimfónia, op. 125

Kolonits Klára szoprán
Bakos Kornélia alt
Kovácsházi István tenor
Palerdi András basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar 
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Káli Gábor

A magyarok államalapító uralkodójáról még Beethoven is megemlékezett! 1811-ben nyitották meg a Pesti Német Színházat, August Friedrich Kotzebue (1761–1819) erre az alkalomra írta István király című színművét, amelyhez a zeneszerző kísérőzenét komponált. Ennek mindmáig népszerű darabja a nyitány, amely energikus verbunkos-tematikával örvendezteti meg a magyaros dallamokat kedvelő közönséget. Tizenhárom évvel később, 1824-ben készült el Beethoven leghíresebb alkotása, a 9. szimfónia, amelynek fináléja forradalmi formai újítással kórust és szólistákat is alkalmaz a Friedrich Schiller (1759–1805) versét megzenésítő Örömódában. A mű előadásakor a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz a Nemzeti Énekkar csatlakozik (karigazgató: Somos Csaba), a szólisták, Kolonits Klára, Bakos Kornélia, Kovácsházi István és Palerdi András a magyar énekestársadalom külföldön is sikereket arató kiválóságai. Káli Gábor a fiatal hazai karmesterek egyik legkiválóbbja: nemzetközi versenyeket nyert, produkcióit Németországtól Franciaországig, Finnországtól Portugáliáig ünnepli a közönség.

2026. július 4., szombat, 19 óra (esőnap: július 5., vasárnap)

Egmont – kísérőzene, op. 84, részletek
3. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55

Miksch Adrienn szoprán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Török Levente

A flamand Lamoraal van Egmont gróf (1522–1568) a 16. századi németalföldi szabadságküzdelmek mártírja volt. Goethe róla szóló drámájához Beethoven írt kísérőzenét 1809 októbere és 1810 júniusa között. A mű keletkezéstörténetéhez aktualitással szolgált, hogy a napóleoni háborúk során Bécset megszállták a francia csapatok, így Beethoven a mű komponálásakor a saját pillanatnyi sorsában tapasztalhatta meg, mit jelent az idegen elnyomástól való szabadulás vágya. Napóleon személyéhez kapcsolódik a 3. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia keletkezéstörténete is: a négytételes művet – amely hangzásában és terjedelmében dimenzióváltást képvisel a szimfóniák sorában – a zeneszerző eredetileg Napóleonnak akarta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, csalódásában a puszta „hősi” alcím mellett döntött. Miksch Adrienn, a Magyar Állami Operaház tagja a zenés színpadi műfajokban és hangversenyénekesként egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújt, az est karmestere, Török Levente a bécsi zeneakadémián végezte felsőfokú tanulmányait, jelenleg a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, 2026 augusztusától Aachen város főzeneigazgatója.

2026. július 11., szombat, 19 óra (esőnap: július 12., vasárnap)

D-dúr hegedűverseny, op. 61
7. (A-dúr) szimfónia, op. 92

Pusker Júlia hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

Beethoven Hegedűversenye (1806) új szellemi dimenziót adott a versenymű műfajának. A zeneszerző megnövelte a terjedelmet, a versenyművektől korábban elvárt szórakoztató virtuozitás helyett a vallomásos-személyes megszólalásmódot választva, s így alkotása olyan művek előfutárává vált, mint Brahms, Csajkovszkij, Bartók vagy Berg Hegedűversenye.
Pusker Júlia, a fiatal magyar hegedűsnemzedék kiemelkedő tehetségű képviselője előbb a budapesti Zeneakadémián Kertész István és Kokas Katalin növendéke volt, majd a londoni Royal Academy of Music falai között fejezte be tanulmányait Pauk György vezetésével. A páratlan energiáktól feszülő 7. szimfónia (1811/12) a szent mámort dicsőíti, archaikus dionüszoszi örömünnepet vizionálva, különleges szerepet juttatva a daktilikus ritmikának. A hangverseny karmestere, a historikus régizenei előadópraxis és ezen belül kitüntetetten a barokk opera specialistájaként ismert, valójában mind stiláris, mind műfaji szempontból univerzális érdeklődésű, Kossuth-díjas Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapítója és vezetője 2022 ősze óta áll főzeneigazgatóként a Nemzeti Filharmonikusok élén.