BEETHOVEN NAPOK: Zongoraszonáták 5: Berecz Mihály - Esz-dúr/c-moll ( Concerto szervezésében )
Sonata quasi una fantasia – eredetileg ezt az elnevezést viselte az 1802 tavaszán megjelent, op. 27-es sorszámú mindkét szonáta, melyek közül aztán a Holdfény-szonáta tartósan leárnyékolta Esz-dúr párdarabját. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 4. vasárnap, 19:00
2020. április 24. pénteki koncert pótlása!
BEETHOVEN NAPOK: Zongoraszonáták 5: Berecz Mihály - Esz-dúr/c-moll ( Concerto szervezésében )
Beethoven: 13. (Esz-dúr, „Quasi una fantasia”) szonáta, op. 27/1
Beethoven: 32. (c-moll szonáta), op. 111
Sonata quasi una fantasia – eredetileg ezt az elnevezést viselte az 1802 tavaszán megjelent, op. 27-es sorszámú mindkét szonáta, melyek közül aztán a Holdfény-szonáta tartósan leárnyékolta Esz-dúr párdarabját. Ez utóbbi kompozíció most a legutolsó Beethoven-zongoraszonáta előtt szólal majd meg, vagyis az 1823-ban megjelent, kéttételes c-moll mű kontrasztos társaságában. Ennek a kései műnek emlékezetes szerep jutott Thomas Mann Doktor Faustus című regényében: ott az író a bőbeszédű muzsikus, Wendell Kretzschmar szájába adja a szerző a mélyértelmű (és voltaképpen Adornótól származó) végkövetkeztetést, mely szerint a második, Arietta elnevezésű tétel Beethoven végső búcsúja a szonátától mint műfajtól és mint hagyományok által éltetett formától. Az 1997-ben született Berecz Mihály tizenhat esztendősen mutatkozott be a budapesti koncertlátogató közönség előtt, méghozzá példaképe, Kocsis Zoltán vezénylete alatt muzsikálva. A művész azóta töretlenül halad a maga útján, mert ahogyan azt pár éve egy interjújában megfogalmazta: „Szerintem az egyéniség mindennél fontosabb. Engem sohasem izgatott igazán a technikai tudás, az én figyelmemet mindig csak maga a zenélés kötötte le...”
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Giuseppe Verdi TRAVIATA Opera két részben, olasz nyelven, magyar, angol felirattal
Marius Petipa - Sir Peter Wright - Sir Frederick Ashton / Pjotr Iljics Csajkovszkij CSIPKERÓZSIKA Mesebalett három részben
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
