Bartók / Liszt - Concerto Budapest 23/24
MŰSOR:
BARTÓK: Versenymű két zongorára és ütőhangszerekre, BB 121
LISZT: Faust-szimfónia
Közreműködik: Berecz Mihály, Ránki Fülöp zongora, Fábry Boglárka, Csepeli Bence ütőhangszerek, Kovácsházi István tenor
Vezényel: Kovács János
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 7. vasárnap, 19:30
Bartók Béla és Liszt Ferenc egy-egy remekműve kerül párba egymással ezen a koncerten, ami korántsem szokványos – mégsem indokolatlan társítás: elvégre Bartók a maga akadémikusi székfoglaló beszédét éppen Lisztről tartotta. Így először az a Versenymű két zongorára és ütőhangszerekre című 1943-as alkotás hangzik majd fel két kiváló fiatal pianistánkkal, Berecz Mihállyal és Ránki Fülöppel, amely az 1937-es kétzongorás és ütőhangszeres Szonátából lelkedzett. Méghozzá egészen praktikus céllal, hogy Bartóknak az amerikai emigrációban legyen kéznél olyan reprezentatív kétzongorás darabja, amelyet a feleségével, Pásztory Dittával közös zenekari hangversenyeken előadhat. „A részletekben felvillanó újszerűségeknél fontosabb az a tökéletesen új, minden addigitól eltérő tartalmi elgondolás, amely a főbb művekben, pl. […] a Faust-szimfónia két szélső tételében megnyilatkozik…” Ez az idézet éppenséggel Bartók említett székfoglalójából való, s a Kovács János által vezényelt koncert második részében az 1854-es Faust-szimfónia mindmáig oly lenyűgöző eredetiségét és újszerűségét is hálásan megtapasztalhatjuk majd.
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Marius Petipa – Mirzoyan Albert / Ludwig Minkus A BAJADÉR Klasszikus balett három felvonásban
Ajánló
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
„Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



