Artus - Goda Gábor: MINDEN (is)

Artus - Goda Gábor: MINDEN (is)

Minden (is)

Az önellentmondás jó ideje az Artus egyik alaptémája. Hogyan jelennek meg az életünkben olyan lényegi fogalmak, mint például a minden, a semmi, az örökké, a soha és a csend, amelyek – ha jobban belegondolunk – a valóságban nem is léteznek. Vagy igen? Hiszen évezredek óta ezeket kutatjuk.

a kis minden

A ‘kis minden’ – fraktál – a nagy, örök, végtelen és felfoghatatlan Mindenség felfogható, emberi léptéke. Annyi, amennyit életünk során a teljességből megélünk, megérzünk, megsejtünk. A kis minden megjelenhet egy mozdulatban, egy ölelésben, egy érintésben, egy szóban, ami nem több és nem kevesebb, mint a „nagy minden” lehelete.

Milyen ember vagy?

Nyitott vagy zárkózott? Önző vagy önzetlen? Bűnös vagy ártatlan? Merev vagy rugalmas? Bátor vagy óvatos? Szabálykövető vagy öntörvényű? A régi vagy az új dolgok vonzanak? Tanulsz vagy felejtesz? Felfelé mész vagy lefelé? Tetteidnek oka vagy célja van?

Miért is nem tudtam soha egyik politikai párt mellé sem őszintén odaállni?
Miért zavar a mai napig, ha egy vallás képviselője, hívője csak a sajátját tartja az egyetlen igaz útnak? Amikor sok millió ember vallja az egyiket, sok millió ember vallja a másikat, és még több millió egy harmadikat, létezhet-e az, hogy csak az egyik csoport nézete igaz, és a többi sok millió, intelligens, gondolkodó emberé mind téves?

Különböző szemléletek, világnézetek, vélemények, meggyőződések esetén kié a helyes?

Mi ez a kényszeres és megrögzött kizárólagosság? Tényleg csak egy igaz út van? Ha két állítás ellentétes, akkor csak az egyik lehet igaz vagy helyes?

Vagy az egyik, vagy a másik? Választani kell? Egyetlen igazság van?

vagy – vagy?

Milyen könnyű, milyen egyszerű lenne így.
Valami azt súgja, hogy ez másképp van.
Nem ‘vagy – vagy’, hanem ‘is – is’.

Sokszor úgy érzem, egyszerre vagyok nyitott és zárkózott, közösségi és magányos, magabiztos és bizonytalan, kiáradó és befogadó, konzervatív és progresszív. Egyszerre megyek fel és le, egyszerre jövök és megyek, mozdulok és mozdulatlan vagyok. Jól is vagyok meg nem is. Vagyok is meg nem is.

is – is

Minden is

Amikor sikerül a kényszerű ‘vagy-vagy’ helyett megélnünk a ‘minden is-is’ egyensúlyi állapotát, akkor juthatunk a ‘kis minden’ emberléptékü univerzumába, ahol mindenki úgy lehet önmaga, hogy közben mégis kapcsolódik a többi emberhez.

Az Artus épületét bekalandozó performansz térben mindenhol, időben mindenkor játszódik. A játszó is néző, a néző is játszó. Színház is, tánc is, képzőművészet is, zene is, vetítések, interaktív helyzetek, képek és mondatok, egyszóval = Artus (is).

(Goda Gábor)

Alkotó szereplők:
Bakó Tamás, Izsák Szilvia, Mikó Dávid, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Szalay Henrietta

Zenészek: Goda Sára, György Andrea, Philipp György
Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor
Zeneszerző: Philipp György
Jelmeztervező: Lőrincz Kriszta
Kreatív technika: Bodóczky Antal, Hajdu Gáspár, Papp Gábor
Fénytervező, alkotó munkatárs: Kocsis Gábor
Produkciós asszisztens: Fazekas Anna, Hodován Mária
Rendező-koreográfus: Goda Gábor