Arany János: A nagyidai cigányok

„ Részeg ember ez a világ:
Ötször hatszor egy nyomba hág;
Kész ugorni hegyen völgyön
S felbukik a sima földön.”
(Arany J.: A világ 1852)

Csóri vajda dicsőséges győzelme egy pince odú szürreális víziója. Jóslatokban álmodja vágyait, a múltbéli dicső hiedelmekből a káprázatos kincsekkel teli jövőbe. Mindez nemzettsége által fényes hatalmasságot ígér. Furcsa mese az övé. Megkegyelmez, a rátámadó Puck Mihály hadvezérnek, kinek fejét veszi, és aki már belebotlott saját fejébe, hónaljában tartva azt, kegyelemért könyörög. A győztes Csóri mellett vágyainak asszonya. Szunnyadásából nehezen eszmél, és szembesül: Ő szorul kegyelemre. Sóhajt Puck-nak, ki nemrég még menekült, mert csak térképen találta meg győzelmét. Egy várból rikoltott meggondolatlan csatakiáltás meghozza ütközet nélküli diadalát. Oda Csóriék több évszázados vágya … „ Nem baj a kincs! Nagyobb az, hogy nem találom … / Száz ébrenlétnél többet ér egy álom!”

Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük 2017- ben. A Magyar Tudományos Akadémia ezt az évet Arany János-emlékévnek nyilvánította, melynek keretében a Várszípadon Arany János: A nagyidai cigányok című produkciót mutatjuk be Beczásy Áron rendezésében.

Arany János, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja 200 évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán. A költőként, tanárként, újságíróként, a Kisfaludy Társaság igazgatójaként, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkáraként, és nem utolsó sorban a legnagyobb magyar balladaköltőként ismert alakot sokan a ballada Shakespeare-jének is nevezték. Fontosnak tartjuk, hogy az emlékévben a Gyulai Várszínházban is bemutatásra kerüljön a költő munkássága. Arany János A nagyidai cigányok című műve a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A vígeposz szövegét Vecsei H. Miklós alkalmazza színpadra.

Főbb szerepekben:
Sebestyén Erika, Kozma Viktor Gábor, Gaál Attila Csaba, Molnos András Csaba, Bartha László Zsolt