A szerelmi tilalom

Große komische Oper – ritkán olvasni ezt egy Wagner-darab címe mellett műfaji meghatározásként, hisz a nagy német zeneszerző életművében mindössze két vígoperát találunk: A nürnbergi mesterdalnokokat 1868-ból, és A szerelmi tilalmat pályája elejéről. 

A szerző a darabhoz Shakespeare Szeget szeggel c. komédiáját vette alapul és nagy mértékben átdolgozta azt. A téma azonban ugyanaz: az elfojtott vágyak és az álprüdéria kritikája komikus köntösben. A produkció a Kolozsvári Magyar Operával közös együttműködésben jött létre Szabó Máté rendezésében.

Cselekmény

Frigyes, Szicília kormányzója betiltja a könnyelmű szórakozás minden fajtáját – beleértve a szerelmet is. A fiatal Claudio áthágja a szabályokat, s ezért halálra ítélik; ám testvére, a zárdába vonult novícia, Isabella kegyelemért könyörög érte Frigyesnél. A kormányzó egy feltétellel hajlandó megbocsátani a bűnösnek: ha a szép Isabella titkos randevúra megy vele... A leendő apáca látszólag belemegy az alkuba, ám tervet sző Frigyes ellen: a kormányzó eltitkolt, zárdába dugott feleségét, Marianát küldi maga helyett a találkára, melyet a karnevál tiltott forgatagában tartanak. A két hölgy leleplezi az álszent kormányzót, Claudio visszanyeri szabadságát, a szerelmi tilalomnak pedig vége szakad. 

Fotó: Pályi Zsófia