A nagymama

A címszerep mindig az adott kor vezető színésznőinek jutalomjátéka volt, Blaha Lujza, Honthy Hanna, Németh Marika, Dayka Margit, Tolnay Klári és most Molnár Piroska személyében. A történet középpontjában Szerémi grófné, a nagymama áll, akinek egy be nem teljesült szerelem és egy megalkuvásokkal teli házasság után, egyetlen célja, unokái boldogságának biztosítása. A boldogság azonban természetesen nem úgy és nem olyan könnyen alakul, ahogyan azt a nagymama elképzeli. S míg a fiatalok megtalálják az igaz szerelmet, kedvesebbnél kedvesebb karaktereket ismerhetünk meg a 25 éve jegyben járó pár, Langó Szerafin és Tódorka Szilárd vagy éppen a bájosan szigorú Galambosné és a tábori lelkész, Koszta Sámuel személyében.

A nagymama egyetlen fiú unokája, a fiatal Szerémi gróf, aki franciatanárnak jelentkezik a grófné által patronált leánynevelő intézetbe, szerény viselkedésével és helyes pedagógiai elveivel elnyeri az intézet nevelőinek bizalmát. Csak Tódorka Szilárd tanár úr tudja, hogy ez a fiatalember „báránybőrbe bújt farkas”, aki tulajdonképpen csak az egyik növendék, Márta kisasszony miatt vállalkozott erre a kalandra. Noha a tanár úr, semmit nem tud megtagadni régi tanítványától, a fiatal gróftól, elhatározza, mindent bevall Szerémi grófnénak. A nagymama meglátogatja az intézetet, hogy megismerhesse az új franciatanárt, amikor azonban rájön, az új tanár nem más, mint saját unokája, négyszemközt kivallatja a fiút, ki miatt „tanárkodik” itt igazából. Mint unokájáért rajongó nagymama természetesen segíteni szeretne a fiatal grófnak, hogy boldog lehessen Márta kisasszonnyal, ekkor azonban még nem sejti, Mártában rég elvesztett unokáját találja meg. Ezzel a találkozással pedig bonyodalmak egész sorozata indul el, egészen odáig, hogy a grófné is találkozik régi szerelmével, Örkényi báróval.