A kékszakállú herceg vára/A fából faragott királyfi

Különleges, színháztörténeti jelentőségű előadás A kékszakállú herceg vára, amely a darab 1918-as ősbemutatójának rekonstruált színpadképe alapján kerül színre. Az újrafelfedezés a Kolozsvári Magyar Operának köszönhető, amely ezzel az előadással emlékezett a 20. század eleji Magyar Királyi Opera kolozsvári születésű intendánsa, gróf Bánffy Miklós színházi munkásságára.

A kékszakállú herceg vára - Opera egy felvonásban, magyar nyelven - a Kolozsvári Magyar Opera előadása

Rendező: Szinetár Miklós

Közreműködik: a Miskolci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Selmeczi György

A Bartók-est másik darabja, A fából faragott királyfi ezúttal bábjátékként kerül a közönség elé. A Miskolci Csodamalom Bábszínház produkciója a Bartók által előírt táncdramaturgia elvárásaihoz hű, de a bábjáték történetmesélésének hagyományos szabályait követő előadást ígér korosztályi megkötések nélkül.

A táncjáték a mozgásszínház, valamint az animációs színház formai lehetőségeit kihasználva teremti meg a mese illúzióját. A mesei szereplők megszokott és megkövetelt jelképeikkel jelennek meg: korona, palást, vándortarisznya, fátyol, aranyhaj; ugyanakkor a háttér, a környezet vagy a bábszínházi méreteket követi, vagy a pantomim eszközeivel jelenik meg. Az előadásban egyetlen férfi szereplő van, a királyfi, akinek a szerelem beteljesüléséért vívott küzdelmét követjük végig az elemekkel, a női büszkeséggel, gőggel, és végül saját fájdalmával. A fából faragott királyfi szereplőként a valódi Királyfi alteregója; az előadásban – eltérve a színpadi konvenciótól – nem hús-vér figura, hanem túldimenzionált báb, valóságos gólem, a férfi őserő.

A fából faragott királyfi - Báb-balett - a Miskolci Csodamalom Bábszínház előadása

Rendező: Szabó Attila

Koreográfus: Marschalkó Edit

Díszlet, jelmez: B. Juhász Ildikó

Bábtervező és kivitelező: Korecz Károly

Közreműködik: a Miskolci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Gál Tamás