A honvágy zenéje / Bartók: Concerto / Matinékoncert / Műhelytitkok

A Műhelykoncertek bepillantást engednek a próbák mindennapjaiba és az elhangzó utasítások, magyarázatok, az egyes részletek többszöri eljátszása, gyakorlása által a zenei folyamatokba. A hangverseny második részében az előzőleg alaposan megismert zeneművek részleteit összefüggő színpadi előadásban hallgathatja, illetve nézheti meg a közönség.
Bartók Béla 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált családjával. A hazai háborús viszonyok elől menekülő zeneszerző a következő években alig jutott jövedelemhez, és egy súlyos betegség miatt hosszú kórházi ápolásra szorult. Tisztelői és barátai összefogtak megsegítésére, és a Bostoni Szimfonikus Zenekar vezetője zenekari darabot rendelt tőle. A feladat erőt adott Bartóknak, és alig másfél hónap alatt megírta a Concertót. „A legmélyebb nyomorúságban írja legboldogabban, legátszellemültebben éneklő kompozícióit. Bartóknak Európától búcsúzó és Amerikában megfogant utolsó művei csak úgy árasztják a megbékítő és megbékülő harmóniát, a hazatalálás és felemelkedés boldogságát, a melodikus gazdagságot. Sohasem írt olyan dallamosan s oly közérthetően, mint ekkor, talán sohasem volt tele akkora emberszeretettel és részvéttel, mint ekkor, sohasem tudta úgy összefoglalni életének minden eredményét egy hatalmas szintézisbe, mint éppen ekkor. A nagyszabású művek azután még egyszer egyesítik a legnagyobb ellentéteket: a nagyzenekari Concerto a honvágy és az egyedüllét elégiáját a meghökkentő és groteszk epizódok meg egy kavargó népünnep csillogásával.' - írta a műről Szabolcsi Bence zenetörténész. Aki szeretne közelebb kerülni Bartók művészetéhez, jól teszi, ha a Concertóval kezdi. Ebben segítségére lesz most a kiváló zeneközvetítő és karmester, Hollerung Gábor.

Vezényel: Hollerung Gábor
Közreműködik: a Budafoki Dohnányi Zenekar