Zenés utazás Mendelssohn, Brahms és Dvořak műveivel

Ezután Itália városaiba látogatott: Velence, Firenze, Róma, Nápoly. Hosszabb időt töltött Párizsban, majd ismét Angliába utazott. Az angliai-skóciai utazáson az úgynevezett Skót szimfónia alapötlete mellett egyéb zenei impulzust is szerzett, itt fogant meg benne a Hebridák avagy Fingal barlangja című nyitány kompozíciós terve. Nemrég egy skót író új elmélettel állt elő Mendelssohn híres nyitánya és az azt inspiráló skóciai hely közötti viszonyt illetően. Iain Thornber szerint a szerző a "Hebridák", más néven "Fingals Cave" című nyitányát szándékosan arra a napra időzítette, amikor a barlang egészét az évben egyetlen alkalommal megvilágítja a nap. Mendelssohn ugyanis 1830. december 16-án fejezte be művét, éppen akkor, amikor - megfelelő időjárási viszonyok esetén - a barlangot teljesen bevilágítja a nap. Ez az egyedülálló természeti csoda minden évben december 16. körül szokott bekövetkezni, ha a nap a horizont felett 5,6 fokkal látható.

A Kettősverseny Johannes Brahms utolsó zenekari darabja. A darabot Joachim József hegedűművész megbékítésére írta, akivel évtizedekig tartó, jó barátsága szakadt meg, amikor az 1880-as évek elején Joachim házassága megromlott, és Brahms a feleség pártjára állt. A zeneszerző végül úgy döntött, hogy egy darabbal állítja helyre a jó viszonyt. Joachim Józsefnek tetszett a versenymű, és a két zenész barátsága végül helyreállt. A mű bemutatója 1887-ben volt Kölnben. A bemutatón Joachim és Hausmann vitték a két szólamot, a zenekart pedig Brahms vezényelte. A fogadtatás elég hűvös volt, emiatt az addig lelkes Brahms feladta azt a tervét, hogy újabb hegedű-cselló kettősversenyt írjon. A háromtételes darabban a hegedű és a gordonka a két barátot jeleníti meg, a két hangszer folyamatosan beszélget egymással.

Dvořákot 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból 1893.) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét, majd anyagi gondok közepette visszatért Prágába. A szimfónia irodalmi alapja Longfellow Haiwathi ének című eposza. Dvořák minden tételhez írt egy-egy alcímet: Emlékek áradata, Legenda , Ünnep az erdőn, Népem himnikus hangja. "Azt az ostobaságot, hogy én indián vagy amerikai motívumokat használtam volna fel, hagyja ki, kérem, mert ez nem igaz. Csupán az amerikai népzene szellemében komponáltam. Gyakran hallható a néger spirituálé (egzotikum) ritmikája és a cseh-morva népzene." - nyilatkozta a művel kapcsolatban Dvořák.

Műsor:

F. Mendelssohn-Bartholdy: Hebridák-nyitány, op. 26.

J. Brahms: a-moll kettősverseny hegedűre, gordonkára és zenekarra, op. 102

A. Dvořák: IX. (e-moll, "Új világ") szimfónia, op. 95. B. 178

Közreműködik:

Jávorkai Sándor - hegedű
Jávorkai Ádám - gordonka
Kodály Filharmonikusok Debrecen