Vizeli Cs.-Másik L.-Futballáb

Mi történik, ha egy hatalmát féltő, a földi örömöknek ellenállni képtelen fejedelem, egy feslett erkölcsű, bosszúszomjas, manipulatív nő és egy vágyaktól fűtött, de erősen befolyásolható tinédzserlány legrosszabb tulajdonságai egyszerre törnek felszínre egy szent ember megjelenésekor? Valaki elveszti a fejét…

Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.

Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.