Program


Tisztelet a romantika korából - pótjegyek
2

Tisztelet a romantika korából - pótjegyek

Műsor:
Borogyin: Közép-Ázsia pusztáin
Liszt: Haláltánc
Glazunov: II. (f-moll) szimfónia, op.16.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. február 27. kedd, 19:00

Közreműködik:
Balog József - zongora
Kodály Filharmonikusok

Vezényel: Anton Shaburov (Oroszország)

A kiváló vendégkarmester műsorát – noha három szerző műveit vonultatja fel – közös nevezőként Liszt Ferenc szellemisége hatja át. Alekszandr Borogyin „Közép-Ázsia pusztáin” című művét eredetileg II. Sándor orosz cár uralkodásának évfordulója alkalmából tervezték bemutatni, bár végül erre nem került sor. A darab először 1880 áprilisában Szentpéterváron hangzott el a pályatárs Rimszkij-Korszakov vezényletével. Ajánlása ekkor már a zeneszerző által nagyrabecsült barátnak, Liszt Ferencnek szólt.  Borogyin a következő ismertetést adta közre kompozíciójáról: "Közép-Ázsia monoton sztyeppéinek csendjében egy békés orosz dal ismeretlen hangja hallatszik. A távolból lovak és tevék közeledését halljuk, aztán egy keleti dallam bizarr és melankolikus hangjait. Karaván közeledik orosz katonák kíséretével, akik biztonságban folytatják útjukat a hatalmas sivatagban, míg el nem tűnnek a távolban." Borogyin dallamalkotó készsége, illetve az egyes textúrák és hangszínek érdekes használata teszi ezt az alkotást az orosz romantika egyik legtöbbet játszott művévé.

A Haláltánc, pontosabban De profundis, Psaume instrumental, azaz hangszeres zsoltár – Liszt első zeneszerzői kísérlete a zongoraverseny műfajában. Spirituális kiindulópontja a 129. zsoltár „A mélységből kiáltok hozzád, Uram!” kezdetű dallama. Liszt 1834-35 között dolgozott a művön, mely azonban befejezetlen maradt, nem írta meg a záróütemeket, és felhagyott a zenekari anyag kidolgozásával. A De profundist másfél évszázadnyi mellőzés után – az 1980-as évek végén – több muzikológus is rekonstruálta és előadhatóvá tette. Kiderült, hogy a klasszikus műfajt megújítani szándékozó Liszt későbbi érett stílusának szinte valamennyi jellegzetessége már jelen van a partitúrában, a forma egységének igénye éppúgy, mint a témák állandó transzformálására való hajlam. Liszt Haláltáncának közvetlen ihletője „A halál diadala” című, Pisában látható freskó, melynek alkotója Buonamico Buffalmacco firenzei festő. A darab tematikai alapját a Dies iræ (a harag napja) gregorián himnusz dallama adja, mely valószínűleg a 13. századi Celanói Tamás ferences szerzetestől származik. Liszt itt már elhagyja a fiatalkori darabjait jellemző virtuóz, bravúros megoldásokat,  a zongoraszólam letisztult egyszerűséggel szólal meg. A variációsorozat hat részre, illetve négy összefüggő tételre tagolódik. Pándi Marianne zenetörténész találó megfogalmazása szerint Liszt zongoraversenyei közül „…ez nyúlik vissza a messzebb múltba, és ez mutat a távolabbi jövőbe.”

Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov az orosz későromantika jelentős képviselője a komponálás mellett karmesterként, és tanárként is tevékenykedett, sőt 1907 és 1928 között a Szentpétervári Konzervatórium igazgatói posztját is betöltötte. Legfontosabb művei szimfóniák és nagyzenekari művek, ezért szülőhazájában gyakran „orosz Bruckner”-nek is nevezik. Liszt Ferenc emlékének szentelt 2. fisz-moll szimfóniáját Glazunov 1884 és 1886 között komponálta, bemutatójára 1886-ban került sor Szentpéterváron. A mű négy tételből áll, hangvételét jellegzetesen orosz tematikus stílus jellemzi, amely Borogyinhoz hasonlóan "keleti” és "nyugati" karakterű dallamokat állít egymás mellé. A szimfónia főtémája, amely az első tétel bevezetésében unisono szólal meg, mind a négy tételben felbukkan, megteremtve ezzel a mű ciklikus egységét. Glazunov motivikus fejlesztési technikája a korabeli orosz gyakorlatból származik. Megmutatkozik a gazdag hangszerelés és a nagy formák kezelése iránti érzéke, amely későbbi munkásságát is jellemzi. A Glazunov műveket a színgazdag hangzásvilág, a megkapó dallamok és a drámai érzékenység egyformán jellemzik, ezért azokhoz a hallgatókhoz is könnyen közel kerül, akik még nem ismerik művészetét.

– baljos –

Ajánlatunk


Giuseppe Verdi REQUIEM Szcenírozott oratórium latin nyelven, magyar, angol és latin felirattal

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.

A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.

Ajánló


Georges Bizet CARMEN Opera négy felvonásban, francia nyelven, magyar, angol és francia felirattal

A legjelentősebb nemzetközi szaklapok és versenyek által számtalan alkalommal az év énekesnőjének nevezett Diana Damraut Franco Zeffirelli 1983-as Traviata-filmfeldolgozása inspirálta,…

Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!