Tiszai, Alfén, Grieg, SiIbelius, Vezényel: Meskó Ilona

A mai estét a fenntartnk testvérvárosának, a svédországi Kristianstadnak, és a skandináv
zenekultúrának ajánlják.

A hangversenyt azonban egy kortárs magyar zeneművel nyitják: Tiszai Péter Belvárosi
gyümölcsök című szvitjét 2010 nyarán írta egy svájci versenyre. Eredetileg az Adulti, azaz
Felnőttek címet viselte, új címét Lackfi János – napjainkban egyre ismertebb – költőnek
köszönheti. A mű zenei paródia – nem csak gyerekeknek. A szvit egyes részei egy-egy
tulajdonságot mutatnak be, s a zenei anyagot Lackfi János versei kísérik. A hallgatóság
előtt világossá válik a mű meghallgatása során, hogy milyen is a bölcs Szegfű bácsi, a
kelekótya Kaktusz úr, a fejfájós Torma kisasszony, netán a hétalvó Mák bácsi.
Ezt követően a skandináv zeneirodalom három remekét hallgathatják meg:
Hugo Alfvént elsősorban népzenei ihletésű kompozíciói tették híressé. Ezek egyik kitűnő
példája a mai estén felcsendülő I. svéd rapszódia, a Midsommarvaka (Szentivánéj), melyet
egy vidéki lakodalomban hallott táncmuzsika inspirált. A zeneműben jól megmutatkozik
talán a svéd nyelv zeneiségéből is fakadó erőteljes dallamosság, melyben éppúgy jelen van
a melankólia, mint a vérpezsdítő ritmikusság.

Ibsen Peer Gynt című drámájához Grieg 1874-76-ban írt kísérőzenét, s ebből utóbb két
hangverseny-szvitet állított össze. Az este folyamán falhangzó első szvitet megnyitó Reggeli
hangulat poétikus természeti kép; az Aase halálát megjelenítő második tétel szorosan
kapcsolódik a költeményhez: Peer Gynt megérkezik anyja halálos ágyához, és fantasztikus
történetekkel segíti át a haldoklót a túlvilágra. Az így megelevenedő történetek füzére
a zenemű: Anitra tánca vérpezsdítő keleti táncmuzsika, amelyet az arab vezér leánya Peer
szórakoztatására lejt. A negyedik tétel kísérteties lidércálom a hegyi király csarnokáról.
A Finlandia Sibelius legnépszerűbb alkotása, valóságos művészi „névjegye”. A népe sorsát
aggodalmasan szívén viselő zeneszerző 1899-ben részt vett abban a mozgalomban, amely
tiltakozott az orosz cári hatalom februári kiáltványa ellen (ez feloszlatta a finn parlamentet,
és korlátozta a sajtó- és szólásszabadságot az országban). A mozgalom irányítói
demonstratív előadássorozatot rendeztek, amelyen többek között Sibelius ez alkalomra
komponált négytételes szvitje, a „Finnország ébred” is elhangzott. A szvit negyedik tétele
– amely a Suomi címet viselte – utóbb különvált a sorozattól és önálló darabként kezdte
el pályafutását 1900 júliusában. Azóta ez a mű reprezentálja a világ szemében a finn
nemzetet.