Szivárvány szép kapujában-mesejáték

Valahol messze, ahol a szivárvány az egyik lábával támaszkodott a földre, élt egy kis faluban Arkó és Ajnácska. Arkó, az árva fiú béres volt a falu legnagyobb gazdájánál, Ajnácska meg ennek a gazdának volt az egyetlen leánya. Hogy, hogy nem -egymásba szerettek. A gazda nem nézte jó szemmel szerelmük virulását, hát tett is róla, hogy elkergesse a háztól Arkót, mondván: majd akkor térjen vissza hozzájuk, ha nagy ember lesz belőle. Arkó titokban elbúcsúzott Ajnácskától, s nagy búsan útnak indult:

Elmegyek, az út marad,
Rózsám szíve megszakad.
Sír ő, sírok magam is,
sír a köves patak is.

Ezt dúdolgatta, s közben váltig erősítette magát, hogy nem nyugszik addig, míg legalább a király főtanácsosa nem lesz belőle, még ha a szivárvány másik lábáig is kell eljutnia. Vajon elér-e odáig? Sikerül-e valóra váltania a tervét: nagy emberré válni? S visszatér-e onnan valaha is Ajnácskához? Aki megnézi az előadást, s követi Arkót a kalandozásában, nemcsak ezekre kap feleletet, hanem talán az is kiderül számára, mit rejteget a szivárvány szép kapuja.

A látványosan kivitelezett gyermekszínházi előadás izgalmát emeli az élő zenei kíséret, a NeoFolk Együttes előadásában.