Sirály
„Színdarabot írok. Kedvem telik benne, ámbár borzalmasan bánok a színpad követelményeivel. Komédia, négy felvonás, tóra néző táj; sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, egy pud szerelem” „Tegnap befejeztem egy új darabot, egy madár nevét viseli: sirály.” (Levélrészletek, 1895. október-november)
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. június 17. hétfő, 19:00
A fiatal, kezdő Trepljov másképp ír, és másképp rendez, mint ahogy az elfogadott. Nekiront a régi formáknak, az anyja képviselte színházi rutinnak, a sikeres író Trigorinnak. Helyet követel magának, kizárólagosságra tör, igazságtalan. Nincs tudomása a befutottak esetleges gyötrelmeiről. Nem is kell, hogy legyen. Az ő dolga a lázadás. Ha elég tehetséges, ha van elég ereje, ha megtanul dolgozni – akkor, mi lesz? Ő is befutott lesz? Rutinos? Sikeres? Boldog? Nem kapunk megnyugtató választ.
Nyina színésznő akar lenni. Nem akar másképp játszani, mint ahogy az elfogadott. Semmit sem tud a színészetről, a csillogást, a hírnevet akarja. Helyet követel magának. Van elég ereje, megtanul szenvedni, megtanul dolgozni. Színésznő lesz. Rutinos? Sikeres? Boldog? Nem kapunk megnyugtató választ.
Arkagyina: Veszelovszki Janka
Trepljov: Fröhlich Kristóf/Kenéz Ágoston
Szorin: Major Erik
Nyina: Staub Viktória
Samrajev: Samudovszky Adrian
Polina: Tóth Zsófia
Mása: Gombó Viola Lotti
Trigorin: Lengyel Benjámin
Dorn: Rohonyi Barnabás
Medvegyenko: Váradi Gergely
Rendező: Pelsőczy Réka és Rába Roland
Díszlet-jelmez: Pelsőczy Réka
„A Sirályt nem csak azért gondoltuk jó választásnak, mert egy remekműről van szó, és az osztályban jól kiosztható, remekül megírt alakok, és jelenetek vannak benne. Az is fontos, hogy a darabon keresztül foglalkoztunk a művészi, színészi létforma nehézségeivel, és kiváltságaival, a tehetség, és tehetségtelenség állandóan jelenlévő kérdésével, a civil lét és a művészi lét emberek közti, és sajátmagunkon belüli konfliktusaival.” (Pelsőczy Réka, Rába Roland)
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar nyelvű túrák is elérhetőek. Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel. Az egyes időpontoknál elérhető a PreOpera menüvel kiegészített jegy is. Ez az operaházi épületlátogatás mellett tartalmaz egy választható tematikus menüt az OperaBisztróban, mely igényelhető a túra előtt vagy után.
Leánder, a kobold és Lenszirom királylány története sok varázslattal, megtörhetetlennek tetsző átokkal tarkított, fordulatokban gazdag, igazi jó mese. Szilágyi Andor mesejátékából Szöllősi Barnabás írt librettót; Tallér Zsófia Erkel-díjas zeneszerző az Operaház felkérésére komponált igényes, kifejező és szórakoztató zenéje pedig nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is élvezetessé teszi ezt az új magyar meseoperát, amely a 2015-ös szenzációs ősbemutatóból, reméljük, egyszer klasszikussá válik.
Ajánló
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog……
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk.
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!