SEJ, SZELLŐK... - űttörő revű

A zenés darab groteszk múltidézés. Nehéz lenne egyazon stílusbéli jelzõvel meghatározni, mert a történet eredeti dokumentumokra épül, az 50-es évek fiatal pedagógus-házaspárjának abszurdba hajló élethelyzeteit jeleníti meg. Egy Somogy megyei apró falu bárói kastélyból átalakított körzeti általános iskolájával, írástudatlan cselédbõl szakfelügyelõvé és kultúrkomisszárrá váló nõalakjával, a tsz-esítések viharkabátos fiatal elvtársával, a tizenhat gyerekes államosított cigányasszonyával valódi XX. századi kavalkád. Ebben a sokszor életveszélyes helyzetben kell eligazodnia Katónak, a fiatal tanítónõnek, akibõl egy párthatározat elõbb lenini néptanítót, majd iskolaigazgató pajtást kreált.

A számtalan tragikus és komikus helyzet igényesen feldolgozott mozgalmi dalokkal, szórakoztató úttörõ-revü is lehetne, ha nem szõné át a folyamatos fenyegetettség… A beadott földek miatt, a titkos keresztelõk miatt, a beszolgáltatások miatt, és a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készülõ nagyoperett miatt… Kató, a tanítónõ kulturális mûsorokat, színházi elõadásokat rendez, közben megszüli három gyermekét; és 1956-ra veszélybe kerül eddig fennem épített élete.

A színdarab pontos kórkép 60 év távolából a közelmúlt magyar valóságáról.